Zrínyi Miklós (kémikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zrínyi Miklós
Életrajzi adatok
Született 1949május 22. (68 éves)
Jákó
Ismeretes mint kémikus
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK
Pályafutása
Szakterület szervetlen kémia
Kutatási terület kolloidkémia, nanokémia
Tudományos fokozat a kémiai tudomány doktora (1993)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem oktató (1977–1991)
Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanár (1993–2008)
Semmelweis Egyetem egyetemi tanár (2008–)
Tudományos publikációk száma >180
Szakmai kitüntetések
Szent-Györgyi Albert-díj (1999)
Akadémiai tagság levelező (2007), rendes tag (2013)

Zrínyi Miklós (Jákó, 1949. május 22.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kolloidkémia, ezen belül a nanorendszerek fizikai kémiája, valamint a funkcionális lágy anyagok, a polimergélek mechanikai, orvosbiológiai és termodinamikai szempontú vizsgálata. Ezenkívül publikált a szabályozott hatóanyag-leadás kérdéskörében is. 2004 és 2008 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese.

Életpályája[szerkesztés]

Kaposvárott végezte iskolai tanulmányait, a városi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1968-ban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakára vették fel, ahol 1974-ben diplomázott. Ezt követően az egyetem kolloidkémiai és kolloidtechnológiai tanszékén kapott állást. 1977-ben tanársegédi, 1981-ben adjunktusi beosztásba került. 1988-tól egyetemi docens. 1991-ben távozott az ELTE-ről és a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán kezdett el oktatni a fizikai kémiai tanszéken. 1993-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1994-ben megbízták a tanszék vezetésével is. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 2000-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet felvett egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának tudományos bizottságának elnöke lett, majd 2004-ben az egyetem tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesévé választották. Tisztségét négy éven át töltötte be, amikor a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézetének egyetemi tanára lett. Két évvel később az egyetem Általános Orvosi Kar Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetébe került át, ahol a nanokémiai kutatócsoport vezetésével bízták meg. Magyarországi munkája mellett 1987 és 1989 között az Ulmi Egyetemen kutatott Humboldt-ösztöndíjjal, valamint 1996 és 2000 között három alkalommal különböző japán egyetemen volt vendégkutató.

1985-ben védte meg a kémiai tudomány kandidátusi, 1993-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Fizikai Kémiai Bizottságának lett tagja. 1997 és 2004 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének képviselője volt, majd 2007-ben az MTA levelező, 2013-ban pedig rendes tagjává választották. Ezenkívül a Magyar Kémikusok Egyesülete tevékenységében is aktív volt, 1995 és 2003 között a kolloidkémiai, reológiai és tribokémiai szakosztályának elnöke volt. 2010 és 2012 között a Magyar Akkreditációs Bizottság felügyelőbizottságának elnökeként is dolgozott. Nemzetközi téren az International Polymer Network Group tudományos bizottságának (1990–1994). Számos tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült: Polymer Gels and Networks, Magyar Kémiai Folyóirat, Journal of Materials. Közel kétszáz tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője és több mint tíz szabadalom birtokosa. Publikációit magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Buzágh Aladár-díj (1981)
  • Erdey László-díj (1998)
  • Szent-Györgyi Albert-díj (1999)
  • Görög Jenő-díj (2000)
  • Kruspér István-emlékérem (2002)
  • Jedlik Ányos-díj (2003)
  • Náray-Szabó István-díj (2004)
  • Proszt János-díj (2005)

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Studies on mechanical and swelling behavior of polymer networks on the basis of the scaling concept 1–7 (Horkay Ferenccel, 1980–1988)
  • Compressional modulus of swollen polyacrylamide networks (társszerző, 1988)
  • Elastic free-energy in swollen polymer networks (társszerző, 1989)
  • Bevezetés a polimerfizikába (Halász Lászlóval, 1989)
  • Direct observation of a crossover from heterogenous traveling wave to Liesegang pattern formation (társszerző, 1991)
  • Nem-gaussi tényezők hatása térhálós polimerek mechanikai és duzzadási tulajdonságaira (1992)
  • On the universal growth of 2-dimensional aggregates of hydrophobed glass-beads formed at the (aqueous-solution of electrolyte)-air interfaces (társszerző, 1994)
  • Computer-simulation of regular Liesegang structures (társszerző, 1995)
  • Deformation of ferrogels induced by nonuniform magnetic fields (társszerző, 1996)
  • Direct observation of abrupt shape transition in ferrogels induced by nonuniform magnetic field (társszerző, 1997)
  • Ferrogel: a new magneto-controlled elastic medium (társszerző, 1997)
  • A dynamic light scattering study on aggregation of rodlike colloidal particles (társszerző, 1997)
  • Shape transition of magnetic field sensitive polymer gels (társszerző, 1998)
  • Derivation of the Matalon-Packter law for Liesegang patterns (társszerző, 1998)
  • Magnetism and compressive modulus of magnetic fluid containing gels (társszerző, 1999)
  • Intelligent polymer gels controlled by magnetic fields (társszerző, 2000)
  • Preparation and responsive properties of magnetically soft poly(N-isopropylacrylamide) gels (társszerző, 2000)
  • Effect of cross-link density on the internal structure of Poly(N-isopropylacrylamide) microgels (társszerző, 2001)
  • Blood pressure distribution in a Hungarian adolescent population: comparison with normal values in the USA (társszerző, 2003)
  • Preparation of magnetic polystyrene latex via the miniemulsion polmerization technique (társszerző, 2004)
  • A fizikai kémia alapjai I–II. (egyetemi tankönyv, 2004–2006)
  • Magnetic field sensitive functional elastomers with tuneable elastic modulus (társszerző, 2006)
  • Magnetic Field-Responsive Smart Polymer Composites (társszerző, 2007)
  • Synthesis and swelling properties of novel pH-sensitive poly(aspartic acid) gels (társszerző, 2008)
  • Liquid-Phase Synthesis of Cobalt Oxide Nanoparticles (társszerző, 2011)

Forrás[szerkesztés]