Tikos (Magyarország)
Tikos | |||
![]() | |||
Kálváriakereszt hagyományos lakóházzal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Marcali | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kónya László (független)[1] | ||
Irányítószám | 8731 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 146 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 34,33 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 07″, k. h. 17° 17′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 07″, k. h. 17° 17′ 18″ | |||
Tikos weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tikos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tikos község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Marcalitól északnyugatra, Főnyed és Hollád közt fekvő település. Közigazgatási területén áthalad az M7-es autópálya és a 7-es főút is, de a belterülete csak egy öt számjegyű mellékúton érhető el a 7-es felől (75 104-es út), illetve a sztráda túloldalán fekvő Szegerdő irányából egy önkormányzati úton, amely felüljáróval keresztezi az autópálya nyomvonalát. Területének keleti határszélén húzódik a 7501-es út kezdeti szakasza is.
Története[szerkesztés]
A település és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, ezt bizonyítják a település közelében futó M7-es autópálya nyomvonalában 2003-ban feltárt késő bronzkorból és a római korból való leletek is.
A mai Tikos Árpád-kori település. Nevét 1299-ben említette először oklevél Tykus alakban írva. A 14. század közepén Fejéregyházi György birtoka volt, akinek leányát I. Lajos király 1368-ban fiúsította. 1405-ben thapsoni Anthymus János (fl. 1368–1423) nyerte Fejéregyházi Katics asszonytól, majd 1406-ban Berzenczei Lóránt fia, György kapta meg. A 14. században három ilyen nevű helység volt egymás mellett: 1417-ben a Középtikos nevű helységben lévő Sávolyi Gyöke család birtokait thapsoni Anthymus János nyerte adományul. 1474-ben pedig Véssey Miklós zálogosított el egyes részeket Alsó-Tikos helységben.
Az 1464-1482 közötti években Szenyér várának tartozékai között szerepelt. 1480-ban Berzenczei Sandrin pert indított Közép-Tikos miatt Páti Török Kocsárd ellen. 1484-ben Szobi Péter fia, Mihály, itteni birtokrészeit Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és grebeni Hermanfi Lászlónak zálogosította el. 1486-ban Mátyás király Páti Török László itteni birtokait Tolnai Bornemisza Jánosnak adományozta, aki azonban, kegyelmet eszközölve ki számára, birtokai felét neki visszaadta. 1496-ban Hollád-Tikos is említve volt, amely ekkor a Tóti Lengyel család birtoka. Az 1536 évi adólajstromban is két Tikos nevű helységet találunk: Tikos, Holáddal együtt, az esztergomi káptalan birtoka, Kápolnás-Tikos pedig Véssey László és Gáspár birtoka volt. Az 1550 évi adólajstromban pedig már három ilyen nevű helység is előfordult: Közép-Tikos, mely elpusztultnak volt írva; földesura Lengyel Boldizsár volt, Alsó-Tikos, ennek lakosai az adólajstrom szerint szétfutottak. Ennek Véssey László volt a földesura. Hollád-Tikos, melynek Wárday Zsigmond volt a földesura.
Száztíz évvel később, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben már csupán egy Tikos fordult elő: és ez a szigligeti várhoz tartozott. 1703 körül egy összeírás szerint Felső-Tikos Festetics Pál, Kis-Tikos Bakó Farkas birtoka volt. 1726-ban pedig Felső-Tikos Festetics Kristófé, Kis-Tikos pedig 1726-1733 között is Bakó Farkas birtoka volt. Az 1733 évi összeírásban pedig már Felső-Tikos Nagy-Tikos alakban volt írva. 1767-ben mindkét Tikos Festetics Kristóf birtoka volt. 1776-ban Nagy- és Kis-Tikos Festetics Pálé, 1835-ben pedig gróf Festetics Lászlóé volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 303 magyar lakosa volt. Ebből 301 római katolikus volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kónya László (független)[3]
- 1994–1998: Kónya László (független)[4]
- 1998–2002: Kónya László (független)[5]
- 2002–2006: Kónya László (független)[6]
- 2006–2010: Kónya László (független)[7]
- 2010–2014: Kónya László (független)[8]
- 2014–2019: Kónya László (független)[9]
- 2019-től: Kónya László (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 130 | 127 | 126 | 149 | 143 | 146 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,8%-a magyarnak, 26,5% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (29,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 1,8%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 1,8% (62,8% nem nyilatkozott).[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ a b Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Tikos Helységnévtár
További információk[szerkesztés]