Tikos (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tikos
Tikos címere
Tikos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Marcali
Jogállás község
Polgármester Kónya László (független)[1]
Irányítószám 8731
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 126 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 34,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tikos (Magyarország)
Tikos
Tikos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 07″, k. h. 17° 17′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 07″, k. h. 17° 17′ 18″
Tikos (Somogy megye)
Tikos
Tikos
Pozíció Somogy megye térképén
Tikos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tikos témájú médiaállományokat.

Tikos község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Marcalitól északnyugatra, Főnyed és Hollád közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, ezt bizonyítják a település közelében futó M7-es autópálya nyomvonalában 2003-ban feltárt késő bronzkorból és a római korból való leletek is.

A mai Tikos Árpád-kori település. Nevét 1299-ben említette először oklevél Tykus alakban írva. A 14. század közepén Fejéregyházi György birtoka volt, akinek leányát I. Lajos király 1368-ban fiúsította. 1405-ben Anthimus fia, János, nyerte Fejéregyházi Katics asszonytól, majd 1406-ban Berzenczei Lóránt fia, György kapta meg. A 14. században három ilyen nevű helység volt egymás mellett: 1417-ben a Középtikos nevű helységben lévő Sávolyi Gyöke család birtokait Anthimus fia, János nyerte adományul. 1474-ben pedig Véssey Miklós zálogosított el egyes részeket Alsó-Tikos helységben.

Az 1464-1482 közötti években Szenyér várának tartozékai között szerepelt. 1480-ban Berzenczei Sandrin pert indított Közép-Tikos miatt Páti Török Kocsárd ellen. 1484-ben Szobi Péter fia, Mihály, itteni birtokrészeit Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és Gerebeni Herman fia Lászlónak zálogosította el. 1486-ban Mátyás király Páti Török László itteni birtokait Tolnai Bornemisza Jánosnak adományozta, aki azonban, kegyelmet eszközölve ki számára, birtokai felét neki visszaadta. 1496-ban Hollád-Tikos is említve volt, amely ekkor a Tóti Lengyel család birtoka. Az 1536 évi adólajstromban is két Tikos nevű helységet találunk: Tikos, Holáddal együtt, az esztergomi káptalan birtoka, Kápolnás-Tikos pedig Véssey László és Gáspár birtoka volt. Az 1550 évi adólajstromban pedig már három ilyen nevű helység is előfordult: Közép-Tikos, mely elpusztultnak volt írva; földesura Lengyel Boldizsár volt, Alsó-Tikos, ennek lakosai az adólajstrom szerint szétfutottak. Ennek Véssey László volt a földesura. Hollád-Tikos', melynek Wárday Zsigmond volt a földesura.

Száztíz évvel később, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben már csupán egy Tikos fordult elő: és ez a szigligeti várhoz tartozott. 1703 körül egy összeírás szerint Felső-Tikos Festetics Pál, Kis-Tikos Bakó Farkas birtoka volt. 1726-ban pedig Felső-Tikos Festetics Kristófé, Kis-Tikos pedig 1726-1733 között is Bakó Farkas birtoka volt. Az 1733 évi összeírásban pedig már Felső-Tikos Nagy-Tikos alakban volt írva. 1767-ben mindkét Tikos Festetics Kristóf birtoka volt. 1776-ban Nagy- és Kis-Tikos Festetics Pálé, 1835-ben pedig gróf Festetics Lászlóé volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 303 magyar lakosa volt. Ebből 301 római katolikus volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]