Magyaregres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyaregres
Magyaregres címere
Magyaregres címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Bodor Zoltán (független)[1]
Irányítószám 7441
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 600 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 40,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyaregres (Magyarország)
Magyaregres
Magyaregres
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 30″, k. h. 17° 46′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 30″, k. h. 17° 46′ 25″
Magyaregres (Somogy megye)
Magyaregres
Magyaregres
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaregres témájú médiaállományokat.

Magyaregres község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Magyaregres a Dunántúli-dombság területén, Somogy megyében fekszik, a Balatontól délre, Budapesttől délnyugati irányban. Kaposvártól 10 kilométere északra található, Kaposfüred mellett egy völgyben.

Története[szerkesztés]

A falut először II. Endre (András) 1229-ben kiadott birtokrendezési oklevele említi Egis néven.[3] Az 1327-32. évi pápai tizedjegyzék szerint a községnek ezekben az években már szervezett egyháza volt. Magyaregres 1443-ban a Kaposújvári vár tartozékai közt van említve. A Szerdahelyi rokonság birtoka volt, s az ő leszármazottaik, a Dersfiek és az Imrefiek a 16. és a 17. századokban is bírták. 1600-ban a szigligeti vár tartozéka volt. A török uralom utáni birtokrendezések kapcsán jutott a herceg Eszterházy család birtokába. Közel 200 évig tartozott a család birtokához.

1939-ben a falu területe 2445 katasztrális hold, lakosainak száma 790 fő, akik közül 789 magyar anyanyelvű, 1 német nemzetiségű. 398 római katolikus, 383 református, 9 ágostai evangélikus vallású. Lakóházainak száma: 186. Községi elemi népiskola és továbbképző található a településen.[4]

2008. szeptember 12-én átadták az új kerékpárutat amely, a Petőfi Sándor utca végétől egészen az arborétum bejáratáig vehető használatba.

Nevezetességei[szerkesztés]

A község nem rendelkezik komoly hírnevet birtokló nevezetességgel, de számos említésre méltó látványosság található a faluban és környékén egyaránt. Ezek közül a legkiemelkedőbb 1652-ben emelt, majd 1761-ben újjáépített református templom, melyet védelmébe vett az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Ugyanez elmondható az önkormányzatról, a református templom mellett álló épületről mely az egykori papok lakhelyéül szolgált, valamint a ma már nem működő iskola épületéről is.

A település közelében található a Desedai Arborétum, mely nevét a szomszédságában található tóról kapta. A környékbeli horgászok által kedvelt tavat, a Desedát 1975-ben mesterségesen hozták létre, az azonos nevet viselő patak völgyzárógáttal való elzárásával. Ez a duzzasztott tó büszkeségre adhat okot a közelben élők számára, ugyanis Magyarország egyik leghosszabb mesterségesen kialakított tava, a maga nyolc kilométerével.

Források[szerkesztés]

  • Dunántúli vármegyék (1939)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. In villa Egis sociorum Bagat XII mansiones preter paruulos et iuvenes, terram quasi ad VI aratra, fenetum quasi XXX iugera, silvam quasi XL jugera.
  4. Dunántúli vármegyék (1939)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]