Ugrás a tartalomhoz

Bolhás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolhás
Bolhás címere
Bolhás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Bence László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7517
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség370 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 11″, k. h. 17° 16′ 12″46.269739°N 17.270111°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 11″, k. h. 17° 16′ 12″46.269739°N 17.270111°E
Bolhás (Somogy megye)
Bolhás
Bolhás
Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolhás témájú médiaállományokat.

Bolhás község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Nagyatádtól 9 kilométerre északnyugatra fekszik a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett, melynek egy megállási pontja van a településen, Bolhás megállóhely a falu belterületének északi szélén, központjától mintegy 2 kilométerre.

A település közúton zsákfalu. Autóbusszal Nagyatádról 13 perc, Marcaliból pedig másfél óra alatt érhető el.

Bolhás már egy, a 14. századból fennmaradt írásban is szerepelt, nevét akkor Villa Bolhas alakban írták, és a segesdi királynéi birtokhoz tartozott, amire a címer alsó részén található liliomos aranykorona is utal.

A 15. században Mátyás király birtokába került.

A község harangját 1533-ban öntötték. A harang később a földbe elásva vészelte át a történelem viszontagságait, majd egy földmunka során előkerült, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának épületébe vitték megőrzésre.

A település a török hódoltság idején elnéptelenedett, lakói az erdőkbe húzódva kerestek maguknak menedéket, s csak a törökök kiűzése után tértek vissza a faluba. A 18. század elején ismét elhagyták a települést, s az csak 1721-ben népesült be újra.

Az 1830-as években Tallián Ignác, akinek családja már a 17. század óta birtokolta a falut, udvarházat építtetett Bolháson.

A református templom 1853-ban épült, a katolikus kápolnát pedig a rajta elhelyezett tábla szerint 1864-ben építtette gróf Zichy Anna. A 19. században a Somssich család gőzmalmot is működtetett a faluban. A település része volt Imre-major, Júliafalva-major, Richárd-major és a középkorban nagy jelentőségű Szentlászló faluból kialakult puszta is. Valaha Szentlászló közelében állt az Alma nevű földvár és a Szent László-monostor.

Az 1872-ben megnyílt és a térség több településének jelentős fejlődést lehetővé tevő Dombóvár–Zákány-vasútvonal érintette Bolhást is, de itt megállója nem volt, az csak az 1930-as évek után létesült. Ekkor több mint 1000-en éltek a településen.

A 2000-es években a szennyvízelvezető-rendszer is kiépült a faluban.[3]

  • 1990–1994: Kővári Jenő (független)[4]
  • 1994–1998: Kővári Jenő (független)[5]
  • 1998–2002: Galba Mihály (független)[6]
  • 2002–2006: Galba Mihály (független)[7]
  • 2006–2010: Galba Mihály (független)[8]
  • 2010–2014: Galba Mihály (független)[9]
  • 2014–2019: Galba Mihály László (független)[10]
  • 2019–2024: Szabó Bence László (független)[11]
  • 2024– : Szabó Bence László (Fidesz-KDNP)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
436
437
431
384
383
377
378
379
370
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,8%, református 12,6%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 10% (3,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 1% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 8,9% református, 0,3% görögkatolikus, 0,5% egyéb keresztény, 2,6% egyéb katolikus, 2,1% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[13]

Bolhás egyetlen műemléke a Tallián-kúria,[14] de jelentős értéket képvisel a faluban a katolikus kápolna, a református templom, a parókia, néhány régi lakó- és gazdasági épület, valamint egy 89 éves, faragott szőlőfürtökkel díszített kőkereszt is.[15]

  1. 1 2 "Bolhás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Bolhás a Rinyamente oldalon". 2014. október 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 11.
  4. ↑ "Bolhás települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Bolhás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
  6. ↑ "Bolhás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 4.
  7. ↑ "Bolhás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 4.
  8. ↑ "Bolhás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 4.
  9. ↑ "Bolhás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 13.
  10. ↑ "Bolhás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 26.
  11. ↑ "Bolhás települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
  12. ↑ Bolhás Helységnévtár
  13. ↑ Bolhás Helységnévtár
  14. ↑ "A kúria a muemlekem.hu-n".
  15. ↑ "A kőkereszt a muemlekem.hu-n".

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]