Bolhás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolhás
Bolhás, légi fotó.jpg
Bolhás címere
Bolhás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Nagyatádi
Jogállás község
Polgármester Galba Mihály László (független)[1]
Irányítószám 7517
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 431 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 13,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bolhás (Magyarország)
Bolhás
Bolhás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 48″, k. h. 17° 16′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 48″, k. h. 17° 16′ 17″
Bolhás (Somogy megye)
Bolhás
Bolhás
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolhás témájú médiaállományokat.

Bolhás egy község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található, közúton zsákfalu.

Története[szerkesztés]

Bolhást már a 14. században említették írásban, ekkor nevét Villa Bolhas alakban írták, ekkor a segesdi királynéi birtokhoz tartozott (amire a címer alsó részén található liliomos arany korona is utal), később Mátyás király birtokába került. 1533-ban készült a község harangja, amely később a föld alá ásva vészelte át a történelem viszontagságait, majd egy földmunka során előkerült, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának épületébe vitték megőrzésre. A település a török megszállás idején elnéptelenedett. Lakói ekkor az erdőkbe húzódva kerestek maguknak menedéket, majd a törökök kiűzése után visszatelepültek, de a 18. század elején ismét elhagyták a települést. Bolhás 1721-ben népesült be újra.

Az 1830-as években Tallián Ignác, akinek családja már a 17. század óta birtokolta a falut, vidéki udvarházat építtetett Bolháson. A református templom 1853-ban épült, a katolikus kápolnát a rajta elhelyezett tábla szerint 1864-ben építtette gróf Zichy Anna. Ugyanebben a században a Somssich család gőzmalmot is működtetett a faluban, amelynek része volt Imre-major, Júliafalva-major, Richárd-major és a középkorban nagy jelentőségű Szentlászló faluból kialakult puszta is. Ennek közelében állt régebben az Alma nevű földvár és a Szent László-monostor is.

A térség más településeinek jelentős fejlődést hozó, 1872-ben megnyílt Dombóvár–Zákány-vasútvonal érintette ugyan Bolhást is, de megállója nem volt, az csak az 1930-as évek után létesült. Ekkor több mint 1000-en éltek a településen. Később kiépítették a szennyvízelvezető-rendszert is.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A település egyetlen műemléke a Tallián-kúria,[4] de emellett jelentős értéket képvisel még a hozzá tartozó katolikus kápolna, a református templom, a parókia, néhány régi lakó- és gazdasági épület, valamint egy 80 éves, faragott szőlőfürtökkel díszített kőkereszt.[5]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bolhás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bolhás a Rinyamente oldalon. (Hozzáférés: 2015. március 11.)
  4. A kúria a muemlekem.hu-n
  5. A kőkereszt a muemlekem.hu-n

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]