Nyim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyim
Nyim, látkép.jpg
Nyim címere
Nyim címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállás község
Polgármester Pistár Péter (független)[1]
Irányítószám 8612
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség289 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség30,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyim (Magyarország)
Nyim
Nyim
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 13″, k. h. 18° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 13″, k. h. 18° 06′ 32″
Nyim (Somogy megye)
Nyim
Nyim
Pozíció Somogy megye térképén
Nyim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyim témájú médiaállományokat.

Nyim község Somogy megyében, a Siófoki járásban, Siófoktól kb. 12 km-re délre. Megközelíthető a 65-ös főútról Ságvárnál letérve.

Története[szerkesztés]

Nevét először III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levele említette, majd egy 1229-ben kelt oklevél a székesfehérvári káptalan itteni földjeit is említette, ezenkívül egy 1269-ben kelt okiratban a királyi udvarnokokat és pincemestereket is említették itt birtokosokként. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék már plébániáját is említette. 1428-ban Zsigmond király Rozgonyi Istvánnénak adományozta Nyimet. A Rozgonyi család tagjai birtokukba is vették, azonban a János lovagok 1431-ben fenntartották jogaikat a helységre. 1443-ban a Rozgonyiak birtoka volt, 1460-ban pedig már Ugron Imre birtokaként jegyezték fel. 1506-ban pedig Perneszi Imre nyert királyi jóváhagyást itteni birtokaira. Az 1536. évi adólajstrom szerint ekkor Ispán Mihály, Perneszi Egyed, István özvegye, és Ugron Bernát voltak Nyim földesurai. Egy 1701-1703 körül készült összeírás szerint pedig Vörös János özvegye, majd 1726-ban a Lengyel és a Mérey családok, 1733 és 1767 között, majd a 19. század elejétől a 20. század elejéig ismét több birtokosa volt, köztük utoljára Bálványosi Satzger Pál és Hetyey Jánosné is nagyobb birtokos volt itt.

A községhez tartozott még az 1910 körüli években is Kási-puszta, melynek helyén a középkorban Kács falu feküdt.

Kási-puszta[szerkesztés]

Kácsról 1229-ből maradt fenn az első adat, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt, később pedig a Csák nemzetség dudari ágáé. A Csák nemzetségből származó Simon fia Mihály fia István utód nélküli halála után, 1302. február 18-án, a székesfehérvári káptalan előtt végbement osztozkodáskor, három részre osztották. Az egyik részét Herbon comes négy fia: Csák, Benedek, János és László, a másikat Móricz fiai: Sándor comes és Konrád comes, a harmadikat Gyárfás és Aladár nyerték. Herbon comes fiai, hogy itteni részüket megnagyobbítsák, csákberényi és a vajai részüket átengedték Móric fiainak, a Mihály fia Istvántól maradt kási birtok másik harmadáért. Káson azonban 1424-ben még a Csák nemzetség vérteskereszturi vagy vértesszentkereszti apátsága, az óbudai káptalan és a székesfehérvári káptalan is birtokos volt. 1460-ban Kás felerésze Torvei Ugron Imre birtoka lett. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint Kás-nak már ekkor volt plébániája is. Az 1701-1703. évi összeírás viszont már csak mint pusztát említette és ekkor Vörös János özvegyének birtokaként volt írva. Ettől az időtől kezdve Nyim sorsában osztozott.

Közélete[szerkesztés]

A rendszerváltás előtti bő egy évtizedben 1979-1990 között Nyim a szomszédos községekkel, Sommal, Nagyberénnyel és Ságvárral alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Ságváron volt.[3] A közös tanács elnöke 1984-től Szigeti József volt.[4]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Kajdi Tibor Nikovics
Tibor
Pistár Péter

A rendszerváltást követő két évtizedben Kajdi Tibor töltötte be a község vezetői tisztségét. 2010-ben azonban már nem jelöltette magát, az utódlási verseny pedig igen szorosra sikerült, a három induló jelölt között mindössze 2-2 szavazatnyi különbségek döntöttek a helyezésekről.[5] Ekkor Nikovics Tibor kapta a legtöbb támogatást. Ő maga nem indult négy évvel később, viszont a vetélytársai újból versenybe szálltak, ebből pedig Pistár Péter jött ki győztesen és azóta is ő a falu első embere.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 15,7%, görögkatolikus 2,4%, felekezet nélküli 4,8% (21% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kási vár (földvár). A várhoz egykor falu is tartozott (Kás falu). A vár – amely hazánk egyik legjelentősebb, elpusztult Árpád-kori vármaradványa – a Csák nemzetségnek lehetett birtokközpontja. Az építmény ovális alaprajzú, belső területe lapos, kívülről igen meredek oldalfal fogja körbe mély árkokkal.
  • Kásipusztai kúria[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Eredmények és gondok Ságváron”, Somogyi Néplap, 1981. szeptember 25., 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2019. március 9.) 
  4. Lemondott a polgármester”, Somogyi Hírlap, 2005. január 25., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2019. március 9.) 
  5. a b Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  6. Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  7. Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  9. Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  10. Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  11. Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  12. Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  13. Nyim Helységnévtár
  14. Nyim helyi építési szabályzata (PDF). [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 28.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]