Balatonmáriafürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonmáriafürdő
Öffentlicher Park.JPG
Balatonmáriafürdő címere
Balatonmáriafürdő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Marcali
Jogállás község
Polgármester Galácz György Vince (független)[1]
Irányítószám 8647
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 700 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 25,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonmáriafürdő (Magyarország)
Balatonmáriafürdő
Balatonmáriafürdő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 22″, k. h. 17° 22′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 22″, k. h. 17° 22′ 14″
Balatonmáriafürdő (Somogy megye)
Balatonmáriafürdő
Balatonmáriafürdő
Pozíció Somogy megye térképén
Balatonmáriafürdő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonmáriafürdő témájú médiaállományokat.
Balatonmáriafürdő Övcsatornája – Kikötő
Balatonmáriafürdőről nyíló látkép – Badacsony

Balatonmáriafürdő község Somogy megyében, a Marcali járásban. Népszerű üdülőhely.

Története[szerkesztés]

A terület a 19. század végén még a Festetics család hitbizományi birtoka volt, amely Festetics Tasziló idején a filoxéra károsultjai számára lett parcellázva. A berek és a Balaton között húzódó homokos területre szőlőjüket elvesztett zalai gazdák érkeztek, mivel úgy vélték, hogy a homokos területen a kártevő kevéssé él meg. Ez az elterjedt szőlővész nemcsak a híres csopaki, badacsonyi, füredi és zalai bortermelőket tette tönkre, de egész Európában „szőlőkáoszt” okozott. A filoxéra-vész közben eltűnt borok közül az 1968-ban kiveszettnek hitt pintesre, amelynek ma már csak szórványban lelhető csak fel egy-egy tőkéje, Németh Márton talált rá Cserkút mellett.

A terület parcellázását Gróf Széchenyi Imre kormánybiztos kapta feladatul. Ez a feladatot ő szívügyének tekintette, és bravúros teljesítményének köszönhetően három-négy év alatt újra hazai és külföldi elvárásoknak is megfelelő magyar bort készíthettek a helyi gazdák.

Az idő múlásával egyre többen kezdtek fürödni is a térségben, de az első fürdőház csak az 1880-as években jött létre, az első fürdőegylet pedig csak 1902-ben alakult. A Déli Vasút Társaság is megállóhelyet létesített itt, ezt 1932-től a MÁV vette kezelésbe.

Mária-telepen és Hullám-telepen egyre több szálloda, illetve panzió alakult. Divatba jött a nyaralás, 1925-ben egyesítették a két telepen lévő területet és lett Mária-telep, ezt a nevet Széchenyi gróf feleségéről, Andrássy Máriáról kapta. A kikötő később, 1969-ben készült el, amellyel egy időben és amelynek eredményeképp a kikötő keleti oldalán megkezdődött a mocsarasodás, mivel az építmények akadályozták a lerakódott iszapot elhordani képes áramlatokat. Az építés során jelentős korábban víz alatt lévő terület került feltöltésre. A település mostani nevét, a Balatonmáriafürdőt 1927-ben kapta, majd községi rangot érdemelt ki.

A második világháború hulláma a Balaton déli partján is végigsöpört, de nagyobb csatákra nem került sor. A település többször cserélt gazdát a német és a szovjet csapatok között. A németek Balatonberény vonalában ásták be magukat, így miután a szovjetek másodszor elfoglalták a települést, kitelepítették a nyaralókban bujkáló polgári lakosságot. A mai „Csatorna-parton” lévő hidakat a visszavonuló német csapatok felrobbantották, így a lakosság sokáig egy fahídon kényszerült közlekedni.

Az 1956-os események viszonylagos nyugalomban zajlottak. A forradalom hírére a 36. Műszaki Zászlóalj (Marcali) 3 katonát küldött a postán lévő telefonközpont védelmére. A „forradalmi tömeg” az állami épületeken lévő vörös csillag eltávolítása után úgy egyezett ki a helyszínen lévő katonákkal, hogy amennyiben eltávolítják sisakjaikról a vörös csillagot, nem követelik átállásukat. A zászlóalj parancsnoka - Varga Tibor őrnagy - másnap átállt a forradalom oldalára, amely tettéért megfosztották rangjától és börtönbüntetéssel sújtották.

A mai Rákóczi és Dózsa György út menti házak nagy többségéhez utcaközösségi magánlejárók tartoznak, oly módon, hogy a part menti terület osztatlan közös tulajdonban van, amelyekhez számos - még a parcellázás korából eredeteztető - szolgalmi (pl. vízmerítési, bányászati stb.) jog társulhat. Az 1960-as évekig még utcanevek sem voltak ezen a területen, mivel eredetileg a kialakított utcák a háztulajdonosok birtokához tartoztak, amelyet közös megegyezéssel alakítottak ki a könnyebb közlekedés érdekében.

A lakók száma egyre nőtt, bár inkább nyugdíjasokból állt. 1918-ban 555, 1926-ban 711, majd 1944-ben 800 lakost számoltak. 1977-ben azonban az elmúlt harminc évhez képest csökkent a népesség, 2012-ben 784 főt számoltak, a lakóingatlanok száma 425 volt, üdülő ingatlanként pedig 2285 házat tartottak nyilván.

1942-ben megépült a parkszálló, ekkor 2760 fő látogatót számoltak, köztük 45 külföldit.

További fejlődéseknek örvendezhetett a fürdőhely, sok pénzből emeletes szállóhelyek, éttermek, üdülőházak épültek, de a legnagyobb fejlődést az 1969-ben elkészült kikötő jelentette. A nyári időszakban rendszeresen indulnak személyszállító hajók Balatongyörökre, Szigligetre és Badacsonyba. A kikötő építésekor kialakított móló ma az egyik legnagyobb látványossága az üdülőtelepülésnek, hisz mi sem lenne kellemesebb esti program a turistáknak, mint a mólóról végignézni a csodálatos Balatoni naplementét. Emellett hangulatos központja is vonzza az arra tévedő turistákat, a hosszú bazársoroknál mindenki találhat kedvére valót.

Az utóbbi időben annyira egybeolvadt Balatonkeresztúrral, hogy szinte csak a helyiek tudják, mikor melyik településen járnak.

Ma is nagy iramban fejlődik Balatonmáriafürdő, két másik településsel, Balatonkeresztúrral és Balatonberénnyel közös hivataluk van. Sok a német nyelvterületről érkező vendég, egy német partnertelepülése és vendéglői is vannak. De a magyar turistákat (vagy nyaralókat) is szívesen várják a badacsonyi hegyekre és a keszthelyi öbölre néző strandhelyek.

2007-ben átkerült a Fonyódi kistérségből a Marcali kistérségbe, majd 2013-ban a Marcali járás része lett.

Megközelítés[szerkesztés]

Közút[szerkesztés]

Balatonmáriafürdő a Budapest és Letenye közötti 7-es főúton, valamint az azzal párhuzamos M7-es autópályán közelíthető meg keletről és nyugatról, délről pedig az egykor a települést Barccsal összekötő 68-as főúton érhető el. A főút új nyomvonala Kéthelyről az M7-es autópálya felé vezet, a régi út azonban Balatonújlakon és Balatonkeresztúron keresztül Balatonmáriafürdőre.

Vasút[szerkesztés]

A település a Balaton déli partján haladó 30-as számú Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal mellett fekszik. A vasútvonal jó közlekedési viszonyokat teremt a fővároson kívül még egy nagyvárossal, Székesfehérvárral, de ezen a vasútvonalon fekszik Nagykanizsa is.

Szórakozás[szerkesztés]

  • Delta Retro Music Factory, 8647 Balatonmáriafürdő, Rákóczi út 1-2.
  • Club Black Magic, 8647 Balatonmáriafürdő, Vasút tér
  • Szkíta Dance Hall, 8647 Balatonmáriafürdő, Gr. Széchényi Imre tér 1.

Partnertelepülések[szerkesztés]

Balatonmáriafürdőnek két partnertelepülése van:[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balatonmáriafürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Partnertelepülések. A település honlapja. (Hozzáférés: 2017. július 10.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]