Somogysárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogysárd
Szentháromság római katolikus templom
Szentháromság római katolikus templom
Somogysárd címere
Somogysárd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Fentős Zoltán (független)[1]
Irányítószám 7435
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1197 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 32,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somogysárd (Magyarország)
Somogysárd
Somogysárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 24′ 39″, k. h. 17° 35′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 39″, k. h. 17° 35′ 47″
Somogysárd (Somogy megye)
Somogysárd
Somogysárd
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogysárd témájú médiaállományokat.

Somogysárd község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kaposvártól nyugat-északnyugati irányban, a megye középső részén található.

Szomszéd települések: Mezőcsokonya (4 km), Újvárfalva (4 km), Kiskorpád (6 km).

Története[szerkesztés]

A kis települést, mint a Győr nemzetség ősi birtokát az oklevelek először 1364-ben Saard módon írva említik, 1454-től már Sárd írásmóddal szerepel.

Első is ismert birtokosai, a Győr nemzetség szerdahelyi ágából való Szerdahelyi család tagjai voltak. Sárd a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor Szerdahelyi Dersfi Miklósnak jutott. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék szerint már plebániája is volt. 1408-ban Szerdahelyi Korom János birtoka volt. 1454-ben pedig Szerdahelyi Dancs Pál birtoka volt, aki itteni birtokrészeit Somi Mihálynak és Demeternek vetette zálogba. 1536-ban Szánthai János özvegye, Chokna-Sárdnak pedig Dersffy Miklós özvegye és Sibrik Osvát volt a földesura. 1563-ban a török kincstári fejadódefterben mindössze 1 házzal van felvéve, 1573-1574-ben 5, 1580-ban is csak 3 házból állt. 1660-ban Könczöl Mihály és Somogyi István, 1700-1702 körül a Doby család, 1710 előtt a Simaházyak voltak birtokosai. 1715-ben 14 háztartást írtak benne össze s ekkor Guary Gábor és Doby Mihály, míg 1726-ban Guary Gábor és Póka Miklós birtokában volt.

A valamikor mezővárosi rangban álló település 1752-ben királyi adományként Somssich Antal tulajdonába került. Sárd a 19. század elejétől jogot kapott országos vásárok tartására is. A Somssich család nevéhez fűződik a betyárcsárda megépítése, amely később a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett; az 1755-1758 között felépített római katolikus Szentháromság-templom; a copf-barokk stílusú kastély a héthektáros parkkal, ahol méntelep létesült.

Ismert emberek[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A kastély parkjában levő méntelepen eddig az ORFK lovasbázisa keretében a lovas rendőrök képzése, illetve ún. „szolgálati kerethátas” félvér lovak tenyésztése folyt. A rendőrségi méntelepet 2007 nyarán bezárták, így a település lakóinak legalább fele munkanélkülivé vált.

Nevezetességei[szerkesztés]

Betyár Csárda[szerkesztés]

Az 1752-ben Somssich Antal által építtetett Betyár Csárda a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett. Az egykori csárdát jelentősen átépítették, majd vendéglőként hasznosították, manapság az épület egyre rosszabb állapotban van, egyáltalán nincs hasznosítva.

Római katolikus templom (Szentháromság)[szerkesztés]

Somogysárd templomát Somssich Antal építtette 1755 és 1758 között, barokk stílusban. A földesúri magántemplom a katolikus sárdi jobbágyok hitéletének is a színtere lett, Somssich nem kívánta felújíttatni a régi kis templomot(Amely helyén jelenleg kegyeleti park van kialakítva). Építője valószínűleg ugyanaz az olasz mester volt, aki a kastélyt is tervezte.[3]

A 18. századi kastély[szerkesztés]

A kastély

A Somssich-kastély a 18. század közepén épült barokk stílusban, később átépítették neobarokk stílusban. Kertje természetvédelmi terület. Az 1953-ban létrehozott méntelep és a kastély 1993-ban a Belügyminisztérium tulajdonába került. Itt folyt a lovas rendőrök kiképzése 2007-ig, amikor a rendőrség felhagyott a ménteleppel. A kastély azóta szigorúan védett, nem látogatható. A kastély és az istállók állapota a rendőrség időszakában erősen leromlott, egyes gazdasági épületek állapota életveszélyes. A kastélyépület állaga is fokozatosan romlik, de egy 2014-es döntés szerint a Nemzeti Kastélyprogram keretében felújítják és hasznosítani fogják.[4]

Somssich-kastély parkja[szerkesztés]

A kastélyhoz tartozó héthektáros parkot téglakerítés határolja, ma természetvédelmi terület. Első fáit 1876-ban ültették.

A bejárat közelében találjuk a hatalmas, négy métert is megközelítő kerületű páfrányfenyőt. Ekkora termetű példányok nagyon ritkák Magyarországon. Szép a kettős lucfenyő fasor, és nem kerülhetik el a figyelmet az évszázados ezüst hársak sem. A fiatalabb fák főként fenyőfélék; található itt jegenyefenyő, négy formázott hatalmas tiszafa, simafenyő és hamis ciprus is.

Szilveszteri nyúlfuttatás[szerkesztés]

1993 óta minden év szilveszterén megrendezik az idők során országos hírnévre szert tett nyúlfuttatást, amelynek lényege, hogy a benevezők nyulainak a helyi focipályán kell végigfutniuk, és az nyer, akié először teljesíti a távot. A verseny nehézsége, hogy a nyulak legtöbbször nem akarnak maguktól futni, ezért valahogyan ösztönözni kell őket, de fizikailag segíteni tilos őket.[5][6]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Somogysárd. Írta: Szántó László, Szerk.: Bősze Sándor. Száz magyar falu könyvesháza. Bp., 2002. 131-137.
  4. A Nemzeti Kastélyprogram a Forster Központ oldalán. (Hozzáférés: 2015. január 29.)
  5. Nyúl Úr és a többiek. kapos.hu, 2009. december 21. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  6. A XXIV. somogysárdi nyúltrappról jelentjük. kapos.hu, 2016. december 31. (Hozzáférés: 2017. január 1.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]