Szentgáloskér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentgáloskér
Kladnigg-kúria
Kladnigg-kúria
Szentgáloskér címere
Szentgáloskér címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Szabó Péter (független)[1]
Irányítószám 7465
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 520 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 18,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentgáloskér (Magyarország)
Szentgáloskér
Szentgáloskér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 07″, k. h. 17° 52′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 07″, k. h. 17° 52′ 53″
Szentgáloskér (Somogy megye)
Szentgáloskér
Szentgáloskér
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgáloskér témájú médiaállományokat.

Szentgáloskér község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól északkeletre, Ráksi és Mernye közt fekvő település.

Népessége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Szentgáloskér nevét 1321-ben Keer alakban írva említette először oklevél, mint a Bogár és a Máréi Gunyafi család birtokát. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1400-ban Gwnyaker, Gwnyafyaker írásmóddal volt említve. 1421-ben az Atádi Kéri család, 1462-ben a Kéri és a Kéri Kandal családok birtoka volt, de ekkor már Pusztakér volt a neve. 1469-ben a nyúlszigeti apácák azt a részét, amely Szenyesi Tamásnál volt zálogban, zálogul magukhoz váltották. 1481-ben Kéri Mátyás, testvéreivel szemben, igényt tartott a birtok egy részéhez. 1486-ban Atádi Kéri Gergely itteni birtokrészei a nyúlszigeti apáczáknál voltak zálogban, 1487-ben pedig a Berei családnak is voltak itt birtokrészei. Az 1536 évi adólajstromban Kery aliter pusztakér alakban fordult elő, de szerepelt az 1582-1583 évi adólajstromban is, és ekkor még egy portát írtak benne össze, mely a lövöldi karthauziaké volt. A falu a 16. század végén elpusztult. 1767-ben a Vranovics családé, 1776-ban Vajda Zsigmond és Svastics Antal birtoka, a 19. század elején pedig a Bogyay, a Bocsári Svastics, a Kacskovics, a Nedeczei Nedeczky, a Matkovics család, valamint a herczeg Esterházy-féle hitbizomány volt a birtokosa.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 1260 lakosából 1253 magyar, 7 német volt. Ebből 1146 római katolikus, 70 református, 26 evangélikus volt.

A településhez tartozott Lapa-puszta is, amely a középkorban falu volt.

Lapa-puszta[szerkesztés]

Lapa-puszta a Rátót nemzetség úgynevezett nádori ágának ősi birtoka volt, melyet az 1283 évi osztozkodás alkalmával I. Lóránt nádor fiai, Mátyás és Rátót, nyertek. 1337-ben a Rátót nemzetségbeli Olivér mester faluja volt. 1358-ban a zseliczszentjakabi bencés apátság birtoka volt. 1412-1437-ben Dióslápa vagy Lápa alakban fordult elő és ekkor a rátóti prépostságé volt. 1726 óta puszta, és a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.

Rácőrs-puszta[szerkesztés]

Szentgáloskérhez tartozott Rácőrs-puszta is, amely 1229-ben Örs alakban fordult elő a székesfehérvári káptalan birtokai között.

Diós-puszta[szerkesztés]

Diós-puszta is ide tartozott, mely 1856-ban Bogyay Sándor birtoka volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentgáloskér települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. június 29. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]