Somogyszil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Somogyszil
Somogyszil címere
Somogyszil címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Szakály László
Irányítószám 7276
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség766 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség19,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somogyszil (Magyarország)
Somogyszil
Somogyszil
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 19″, k. h. 17° 59′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 19″, k. h. 17° 59′ 48″
Somogyszil (Somogy megye)
Somogyszil
Somogyszil
Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyszil témájú médiaállományokat.

Somogyszil (németül: Sil) község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól közúton 22 kilométerre északkeletre fekszik, Igal közelében, attól mintegy 5 kilométerre, a Kocsolától odáig húzódó 6507-es út mentén.

Címere[szerkesztés]

A címer története[szerkesztés]

A címer megalkotásakor a település korábban használt pecsétjeihez, és azok elemeihez nyúltak vissza. Már a 18. század végén használt pecséten megtalálható volt a háromágú korona, az ekevas, a búzakalász (ekkor még csak egy darab) és a könyöklő kar (ekkor még balra fordult). 1835-től a búzakalászok száma három lett, a kar jobbra fordult, a korona azonban hiányzott. A címert 1995-ben véglegesítették jelenlegi formájában.

A címer leírása[szerkesztés]

Álló csücsköstalpú pajzs, melynek kék mezejében jobbra fordult, felemelt ezüst szablyát tartó páncélos kar, melynek könyökhajlata fölött, a pajzs vonalán három arany búzakalász áll, a két szélső egy-egy arany levéllel van megrakva. A páncélos kart felülről egy vörös ékkövekkel díszített háromágú arany korona, alulról egy hegyével lefelé, élével jobbra fordított ezüst ekevas keretezi. (A korona a település egykori mezővárosi rangjára, a páncélos kar az egykori hajdútelepülésre utal).

Története[szerkesztés]

A falu a középkorban Tolna vármegye része volt és nem a mai helyén, hanem a Szilkállónak nevezett dűlőben feküdt. Nevét először 1138-ban, II. Béla király megerősítő levelében említették a dömösi prépostság részére kiállított megerősítő levélben. Neve később, az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben ugyancsak egyházas helyként szerepelt. Az 1563. évi török kincstári fejadójegyzékben 10, 1580-ban pedig 17 ház állt itt. 1660-ban birtokosaként Zankó Miklós, egy 1703 körüli összeírásban pedig Zankó Miklós és Boldizsár birtokaként volt említve. Az 1715. évi összeírás pedig megjegyzi róla, hogy a falu sokáig lakatlanul állt és csak két év óta lakják ismét, ekkor 39 háztartását írták össze. 1726-ban fele-fele részben a gróf Harrach család és gróf Esterházy János bírtoka volt, de 1733-ban már a Hunyadyaké volt.

A település neve a 19. század végén még Szil volt. Ekkoriban kisközség volt Somogy vármegye igali járásában. 1891-ben 2 672 magyar és német lakosa volt.

Egykori, mára elpusztult települések a környéken[szerkesztés]

  • A középkori falutól északra Scanas nevű falu állt, mely IV. László király idejéből való határjáró levelében is megtalálható. Neve Szanácsi-szőlőtelep nevében őrződött meg. A 20. század elejének adatai szerint a községhez tartoztak még: Csérihegy-, Magyaród- és Marosd-puszták, Öreghegy, Szanácsi-telep, Új-major és Vörös-major.
  • Csérihegy-puszta - Neve 1479-ben Chery alakban fordult elő, 1703-ban pedig Csér alakban. 1733-ban Boronkay Ferenc birtoka volt.
  • Magyaród-puszta - a 16. században még falu volt, mely az 1575. évi török kincstári adólajstrom szerint 8 házból állt. 1723-ban Festetics Kristóf Sárközy Jánosnak vallotta be, kinek utódai bírták az újabb időkig. Sárközy Béla 1892-ben a gróf Hunyadyaknak adta el.
  • Marosd-puszta a középkorban szintén falu volt, melynek ekkor már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint is plebániája volt. 1660-ban Zankó Miklós birtokaként írták, 1726-ban gróf Esterházy János, 1733-ban pedig Boronkay Ferenc birtoka volt.
  • Szanácsi-telep - neve egy 1703 táján kelt összeírásban is sterepelt. 1726-ban gróf Esterházy János birtoka volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 4,4% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,8%, református 5,2%, evangélikus 13,8%, felekezet nélküli 7,6% (12% nem nyilatkozott).[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemléki védelem alatt álló római katolikus temploma középkori eredetű. Gótikus stílusban épült, de 1726-ban barokk stílusban átalakították.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 2014-2019: Sámoly Ferenc József (FIDESZ-KDNP)[4]
  • 2019-től: Szakály László

Híres somogysziliek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Fülöp Márta: Múlt, jelen és jövendő a József-hegy alatt: Somogyszil monográfiája/(írta Fülöp Márta, Lesz Éva és Marek János); [kiad. Önkormányzati Hivatal Somogyszil]. – Somogyszil : Önkormányzati Hiv., 2005. – 392 p. : ill., részben színes ; 24 cm. – ISBN 963-219-532-9 kötött.
  • Borovszky Samu: Somogy vármegye

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Somogyszil Helységnévtár
  3. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. augusztus 20.)
  4. Somogyszil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)

További információk[szerkesztés]