Edvi Illés Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Edvi Illés Károly
Született 1842. június 26.
Somogyszil
Elhunyt 1919. április 6. (76 évesen)
Budapest
Foglalkozása jogász,
ügyvéd,
ügyész

Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842. június 26.Budapest, 1919. április 6.) jogi doktor, jog- és váltóügyvéd, királyi ügyész, az MTA levelező tagja (1895), Edvi Illés Pál unokaöccse.

Élete[szerkesztés]

Édesapja gazdatiszt volt. A jogi tanfolyamot 1864-ben végezte Budapesten; 1864-től 1867-ig mint jogtanító működött Szirákon gróf Degenfeld Lajos és József mellett. 1867-ben jogi doktori és ügyvédi oklevelet nyert; 1867-től 1871 végéig mint pest megyei alügyész a központban, majd a Szegedre delegált bíróságnál volt alkalmazva. 1872-től 1883-ig mint királyi ügyész a szegedi várban, Aradon, Budapesten és Pécsett működött; 1883-ban látóképességének elvesztése miatt nyugalomba helyezték. Ezen súlyos csapás nem akadályozta őt meg ügyvédi és írói működésében és így ugyanazon évben a pécsi ügyvédi kamara tagja lett, és mint gyakorló ügyvéd 1885 június végéig kiválóan bűnügyekben működött. Azután Aradon folytatta az ügyvédkedést; 1888 végén a fővárosba költözött és ott nyitott ügyvédi irodát.

Művei[szerkesztés]

  • A bűnvádi perrendtartás magyarázata (I–IV. 1898–1900);
  • Parlamenti szólásszabadság (Bp., 1903).
  • A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntető törvények magyarázata (I–II., Bp., 1905).
  • Cifra Juci (népszínmű dalokkal 3 felvonásban, zenéje Langer Viktortól, először adták 1888. július 13-án a budai színkörben.)

Források[szerkesztés]

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap