Langer Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Langer Viktor
Életrajzi adatok
Született 1842. október 14.
Pest
Elhunyt 1902. március 19. (59 évesen)
Budapest
Szülei Langer János
Tevékenység zeneszerző, zenei író

Langer Viktor (Pest, 1842. október 14.Budapest, 1902. március 19.) zeneszerző és zeneíró, Langer János zeneszerző fia.

Élete[szerkesztés]

Pesten született, ahol atyja a lipótvárosi bazilika kántora volt. Fiát a kereskedői pályára szánta; mellékesen nyert 1856-ig a pest-budai hangászegyesület iskolájában (a mai nemzeti zenedében) alapos és többoldalú zenei képzettséget. 1860-ban Volkmann Róbert biztatására szakított az üzleti élettel és Lipcsében másfél évig a konzervatóriumnak tanítványa lett. Itt adták elő azt a nyitányát, melyet Kisfaludy Károly Iréne című szomorújátékához komponált. 1863 júniusában külföldről hazatérvén, előbb zeneoktatással foglalkozott; három évig Orczy Bódog báró (a későbbi színházi intendáns) zenetanára gyanánt Tarnaörsön (Heves megye) tartózkodott; majd a pesti nemzeti színház kardalosa volt. 1866-67-ig a kolozsvári nemzeti színháznak Fehérvár Antal igazgatása alatt másodkarnagya lett. Pestre visszatérve, itt mint zenetanár élt. Orczy báró intendánssága alatt a színi képző (a későbbi országos szinművészeti akadémia) énektanára, 1875-ben a vakok intézetének zenetanára lett. 1876-ban Szegedre hívták az új zeneiskolába tanárnak, melynek csakhamar igazgatója lett és 1883-ig az is maradt. 1884-től Pécsett a színház és a híres dalárda karnagya, a szigeti külváros plébániájának pedig kántora volt. 1889-ben, atyja halálával, ennek állását, a budapesti Szent István-bazilika kántorságát nyerte el, 1895-ben egyszersmind a VIII. kerületi polgári leányiskola énektanára lett.

Első cikke a Pesti Naplóban (1868. márc. Verdi Don Carlos c. operájáról); utóbb az Egyetértés zenebirálója volt; a Reformban (1870. 184. sz. Mozart halotti miséje), az Egyházi Zeneközlönybe is számos cikket írt. Bevezetéssel látta el az 1898. március 15-én megjelent zenei Petőfi-Albumot. Fordított sok klasszikus dal- és karénekszöveget (főleg a Remekirók c. énekgyűjteménybe). Számos zeneművet szerzett; nagy zenekari szimfóniákat (A walesi bárdok sat.) és zongoradarabokat. Több népszínműhöz és Madách Ember tragédiájához szerzett zenét.

Zeneművei[szerkesztés]

  • Zách Klára opera (1870);
  • Az ember tragédiája, kísérőzene (1885);
  • A becsület szegénye (bemut. Népszínház, 1880);
  • Kurucfurfang;
  • A walesi bárdok, szimfonikus költemény,
  • Vörösmarty: Himnusz (1867: vegyeskarra és zenekarra);
  • Ábrányi Emil: Millenáris Himnusz (1896: férfikarra).

Munkái[szerkesztés]

  • Énektan és dalkönyvecske az elemi népiskolák számára. Szeged, 1883. Három rész.
  • A zeneelmélet tankönyve. U. ott, 1888.

Szerkesztette a Zenészeti Hetilapot 1872. november 14-től december 29-ig Pesten 7 számát. 1894-ben Erney Józseffel közösen megalapította a Katholikus Egyházi Zeneközlönyt és több évig társszerkesztője volt a Zenelapnak.

Álnevei[szerkesztés]

Tisza Aladár és Ögyek.

Források[szerkesztés]