Langer János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Langer János
Életrajzi adatok
Született1819. augusztus 28.
Sasvár
Elhunyt1889. szeptember 16. (70 évesen)
Budapest
GyermekeiLanger Viktor
Tevékenységzeneszerző, énekes, karnagy, pedagógus
SablonWikidataSegítség

Langer János (Sasvár, Nyitra vármegye, 1819. augusztus 28.Budapest, 1889. szeptember 16.) zeneszerző, énekes, karnagy, tanár. Langer Viktor zeneszerző édesapja.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányait előbb Pozsonyban, majd 1835-től Pesten végezte. 1838-ban Pesten a német színház zenekarához hegedűsnek szerződtették. 1840-ben Pécsett, 1841-ben Eperjesen játszott tenor szerepeket, később Pesten a német színháznál működött mint második tenorista. 1844-ben tagja lett a belvárosi plébániatemplom énekkarának, 1846-tól pedig a Szent Rókus kápolna kántoraként működött. 1856-ban a Nemzeti Zenede énektanára, 1869-ben a lipótvárosi Szent István-bazilika kántora, később karnagya lett. Az első Magyar Dalárda alapítója volt.

Írt számos egyházi művet, dalokat és miserészleteket.

Zenei művei[szerkesztés]

  • Waldhornlied (énekszóló, kórus, zongora, 1855);
  • M. dalok zongorakísérettel (1865);
  • Hat m. dal op. 6.; Három zongoradarab (1871).

Munkája[szerkesztés]

  • Rövid és gyakorlati énekiskola. Bpest, 1873. (Több kiadást ért.)

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap