Szőkedencs
| Szőkedencs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Marcali | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Komári József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8736 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 280 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′ 28″, k. h. 17° 14′ 57″46.557778°N 17.249167°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 28″, k. h. 17° 14′ 57″46.557778°N 17.249167°E | |||
 Szőkedencs
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Szőkedencs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szőkedencs témájú médiaállományokat. | |||
Szőkedencs község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Marcalitól nyugatra, Főnyed és Csákány közt, a 7-es főút mellett fekszik, Somogyzsitfa felől Csákányon át a 6812-es úton érhető el.
Története
[szerkesztés]Szőkedencs (Dencs) nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először Dencs néven. 1444-ben Budaváridencs néven (Budauaridencs írásmóddal) fordult elő az oklevelekben; ekkor az óbudai káptalan birtoka volt. Az 1550 évi adólajstromban Varga-Dencs alakban volt említve, ekkor Thorkos Péter, Véssey László és Sallér György, - Fazekas-Dencsnek pedig Nádasdy Tamás volt a földesura. Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromba Várag-Dencs néven 5 házzal volt felvéve. 1582-1583-ban Véssey Józsa és Horváth Sándor birtoka volt. 1703 körül már csak puszta és a Festetics családé, 1726-ban pedig Véssey István birtoka. 1733-ban ismét jobbágyfalu és ekkortól a Vésseyeké és az övék volt az 1900-as évek elején is; ekkor Véssey Ferencnek volt itt nagyobb birtoka és csinos kastélya, amely 1856-ban épült. 1893-ban a község háromnegyed része egy nagy tűzvészben elpusztult.
A település egykor nem a mai helyén, hanem a jelenlegi temető helyén állt, ahol egy közel hétszáz éves hársfa látható, melynek hatalmas törzse a ritkaságok közé tartozik. A község csak 1726 után települt a mai helyére.
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 856 magyar lakosa volt. Ebből 571 római katolikus, 257 evangélikus és 24 volt református.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Papp Sándor (FKgP)[3]
- 1994–1997: Harmath István (független)[4]
- 1997–1998: Harmath István (független)[5]
- 1998–2002: Harmath István (független)[6]
- 2002–2006: ifj. Komári József (független)[7]
- 2006–2010: Komári József (független)[8]
- 2010–2014: Komári József (Fidesz–KDNP)[9]
- 2014–2019: Komári József (Fidesz–KDNP)[10]
- 2019–2024: Komári József (Fidesz–KDNP)[11]
- 2024– : Komári József (Fidesz–KDNP)[1]
1997. május 11-én időközi polgármester-választást tartottak a településen a képviselő-testület márciusi önfeloszlatását követően.[5]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 249 | 258 | 253 | 224 | 250 | 265 | 267 | 280 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 2% németnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,3%, református 0,8%, evangélikus 8,8%, felekezeten kívüli 1,6% (9,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 78%-a vallotta magát magyarnak, 12,4% németnek, 5,6% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,4% szlovénnek, 0,4% románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46% volt római katolikus, 5,6% evangélikus, 2% református, 0,4% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]Evangélikus temploma 1861-ben épült.
Temetőjében áll egy 700 évesnek tartott hársfa, amelyet törzsének 1100 centiméteres körmérete alapján az egyik legnagyobbnak tartanak Magyarországon.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
- ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ a b Hírek. (magyarul) Magyar Nemzet, LX. évf. 110. sz. (1997. május 13.) 5. o. Hozzáférés: 2025. június 17.
- ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szőkedencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ Szőkedencs Helységnévtár
- ↑ Szőkedencs Helységnévtár
- ↑ Geoláda az öreg hársfánál. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
