Látrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Látrány
Látrányi templomok.jpg
Látrány címere
Látrány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Fonyódi
Jogállás község
Polgármester Kelemen Ferenc (független)[1]
Irányítószám 8681
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 1342 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 60,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Látrány (Magyarország)
Látrány
Látrány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 49″, k. h. 17° 44′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 49″, k. h. 17° 44′ 47″
Látrány (Somogy megye)
Látrány
Látrány
Pozíció Somogy megye térképén
Látrány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Látrány témájú médiaállományokat.

Látrány egy község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A régi 67-es számú (Szigetvár-Kaposvár-Balatonlelle) főúton, Balatonlellétől 5 km-re délkeletre található. Az új 67-es számú úttól 3 km-es, külön táblával jelzett bekötő úton érhető el Látrány. A település a Somogytúr-Orci völgyben fekszik, nekidőlve a Csopaki-és Öreg-hegynek, közel a Balaton déli partjához, a víztől mindösszesen 3 km-re a somogyi dombok között.

Története[szerkesztés]

A falut az egykori hadiút biztosítására, ellenőrzésére még valószínűleg a Koppány nemzetség alapította. Nevét először egy 1325-ben keletkezett oklevél királyi birtokként említi, Lak és Cegléd község mellett Latrán alakban írva. A név jelentése és eredete ismeretlen: van, aki szerint személynév lehetett egykor, van, aki szláv eredetű helynévnek tartja, mások a római korból származtatják.

A község képében ma is őrzi a honfoglalók szállásainak jellegzetességét. Az egykori lakhelyek nagycsaládonként kör alakzatokat formáltak, közepén a közösség számára fenntartott térrel, a külső oldalon sánccal övezve. Később a népesség növekedésével és a házépítés térhódításával a közöttük hagyott üres területen házsorok és kanyargós utcák alakultak ki. Az épületek közül számos lakóház magán viseli a település népi építészeti hagyományait, így a századforduló tipikus dél-balatoni faluképe Látrányban még fellelhető.

A Kossuth tér

A mai Látrány területén az Árpád-korban hat kisebb település állt: För, Látrány, Péntekhely, Csopak, Csegléd és Iklód. Noha a neveket a mai napig őrzik a környékbeli földrajzi nevek, a hat településből csupán Látrány maradt folyamatosan lakott a későbbi évszázadokban.

1391-ben Kővágóörsi Kis György – a későbbi Batthyányi család egyik őse – kapta adományul a falut. 1395-ben Zsigmond király Látrányért és az ekkorra elnéptelenedett För, Csopak és Iklód földjéért Atádot adta Györgynek, Látrány így újra királyi birtokká vált. 1396-ban a Marczali családnak adományozta a király; a család ezen ágának kihalásáig földesura is marad a községnek. 1490-ben rövid időre Corvin János tulajdona volt Látrány, akinek apja, Mátyás király adományozta a települést. Corvin Jánostól Ulászlóhoz, majd - szintén királyi adományként – a Báthoriakhoz került. 1536-tól előbb Pekry Lajos, aztán Ungnád Kristóf, 1598-tól Nádasdy Ferenc, majd Nádasdy Pál birtokolta.

A település a török megszállás ideje alatt is lakott volt, sőt, a környékbeli kisebb falvak, puszták lakói is idemenekültek. Így az 1563-as török adólajstromban előbb 14, majd 17 portával rendelkező községként szerepelt.

Feltehetőleg Látrányt is elérte a reformáció, erről azonban kevés az írásos emlék. Annyi biztos, hogy miután 1677-tól Széchenyi Zsigmond birtokai közé került, a gróf kiutasította a református prédikátort a faluból. A református fa imaházat a Gölléről idehozatott Gomba Imre plébános katolikus templommá szentelte, a volt református lelkészlakot pedig elfoglalta.

Fák alatt.jpg

1757-től a Lengyel család tulajdona lett a falu, 1763-ban felépült a jelenlegi katolikus templom. A köznép megélhetését a földműves- és az erdei munka, a szőlőművelés és a halászat biztosította. 1800-ban zajlott le a „Látrányi tumultus” néven elhíresült eset, melynek következményeként 3 látrányi református lakost akasztatott fel az akkori földesúr a falu határban lévő Akasztófadombon. 1805-től Széchenyi Ferencnek, 1835-től jeszeniczei Jankovics Ferencnek és gróf Festetics Pálnak, majd a 20. század első felében a Löwensohn családnak voltak nagyobb birtokai Látrányban.

1864-ban tűzvész pusztított a községben, ekkor a falu nagy része leégett, és megsemmisültek a katolikus egyházközség anyakönyvei is. A Somogy vármegyei összeírási adatok szerint ez időtájt Látrány körjegyzőségi székhely volt, 250 házzal és 1429 lakossal. Postája helyben, távírója Balatonlellén, vasútállomása Balatonbogláron volt.

Az 1900-as években Látrány fejlődése újabb lendületet vett. Lakosainak száma, beépített területe növekedett. A 21. század elején 580 lakó- és üdülőépület volt található a faluban, a lakosok száma 1300–1400 fő volt. Az alapvető egészségügyi ellátást - orvos, gyógyszertár - nem csak a helybeliek, de a környező falvak (Somogytúr, Somogybabod, Visz) lakói számára is itt biztosítják.

Nevezetességei[szerkesztés]

A községben két műemléki védelem alatt álló templom található.

Római katolikus templom[szerkesztés]

1763-ban épült késő barokk stílusban, rendezett park közepén áll. A szép arányú épület belsejében is akad csodálnivaló: a rokokó főoltár, Szent Mihály arkangyal képével, a késő barokk mellékoltár, a szószék és a szép hangú orgona. Említésre és megtekintésre méltóak a templombelső freskói. A templom főhajójának északi oldalán látható festményen Látrány községet is ábrázolta a művész, a kép emberalakjaiban pedig a község akkori lakosait örökítette meg.

A katolikus templom

A katolikus templom bejárata melletti ékesen faragott, az 1910-es években készült kőfeszületet a rajta olvasható felirat szerint „Isten dicsőségére állíttatta Bagyarik Ferenc és neje, Miglicz Terézia, valamint fiuk, Péter”.

Református templom[szerkesztés]

A református templom

A református templom copf stílusú, 30 méter hosszú, 14 méter széles, falmagassága 12 méter, falvastagsága 1 méter. A torony csillaga 40 méter magasan jelzi: Látrányban is élnek reformátusok. 1823-ban fogtak bele a község református lakosai a templom megépítéséhez. A hagyomány szerint olyan nagy volt az elődök lelkesedése, hogy az építkezéshez szükséges meszet és követ a Balaton túlsó, északi oldaláról, Veszprém vármegyéből szerezték be. A közös megegyezés alapján kijelölt napon minden jégjárásra alkalmas lovas fogat megindult, és a Balaton jegén át hozták az építőanyagot Látrányba. 1824 őszére elkészült az oratórium, majd 1826-ban a torony, 1829-ben pedig a toronysisak, amelynek gömbjébe az akkor építők kéziratos üzenetet rejtettek az utódok számára. A toronyban két harang lakik. Orgonája, mely az Angster gyárban készült 1904-ben, nagyon rossz állapotú. Az évtizedek óta néma hangszert a gyülekezet szeretné felújíttatni, ám ehhez kevés a saját anyagi ereje.

A református templom és a parókia közötti sírkő a temetőből került a templomudvarba, a család kérésére. Kulifay József református kántortanító nyughelyét jelezte, aki az 1890-es évektől oktatott a látrányi református népiskolában. A kőbe vésett rövidített hitvallás: „A.B.F.R.A.” jelentése: „a boldog feltámadás reménye alatt”.

Természeti környezet[szerkesztés]

A Füzes-tó

Szőlődombok és ligetek ölelésében fekszik a 3 hektáros Füzes-tó, amely az 1800-as évek elején keletkezett. A horgászok kedvelt célállomása gazdag és nagy egyedméretű haltenyészete miatt. A horgászzsákmányok között volt már 24 kilós ponty, 16 kilós amur, és 9 kilós csuka is. A Füzes öreg vizében óriási harcsák is élnek, az eddig kifogott legnagyobb példány 43 kilót nyomott, ám ennél jóval nagyobbak is élnek a tóban. A tavat sétány öleli körbe, a tóval egyidős, óriási fákkal borított park pedig lehetőséget nyújt szabadtéri főzésre, grillezésre és családi összejövetelek tartására is.

A Balaton közelsége ellenére sok látogatót csalogat ide a falu szélén levő, a Tetves-patak mentén kialakított természetvédelmi terület, a Látrányi-puszta ősgyepje, valamint a szőlőhegyek (Csopaki-, Aszó- és Öreg-hegy) borospincéi a dél-balatoni történelmi borvidék ízletes boraival.

Látrányt kiváló gyümölcstermesztő helyként és az egyik legszebb dél-balatoni településként tartják számon. Üdülővendég több háznál találhat szállást a falusi turizmus keretében működő fizetővendég-szolgálat által.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Látrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]