Attala

	Attala
	Műemlék Nepomuki Szent János-szobor
; Attala címere	; Attala zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Dombóvári
Jogállás	község
Polgármester	Orosváriné Bocz Tünde (független)
Irányítószám	7252
Körzethívószám	74
	Népesség
Teljes népesség	735 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	39,58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	20,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Attala Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 22′ 51″, k. h. 18° 03′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 51″, k. h. 18° 03′ 49″
	Attala Pozíció Tolna vármegye térképén
	Attala weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Attala témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szent Imre szobra - 1931

Attala község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tolna megye nyugati határszélén fekszik, Dombóvártól 6 kilométerre nyugatra, Somogy vármegye székhelyétől, Kaposvártól 25 kilométerre keletre; legközelebbi nyugati szomszédja, Csoma is már Somogyhoz tartozik.

A település két kistáj – Észak-Zselic és Dél-Külső-Somogy – találkozásánál helyezkedik el. A két kistájat a Kapos választja el egymástól, mely a község déli határán folyik. A szomszédos települések Csoma, Kapospula, Nagyberki és Szabadi.

A falun kelet-nyugati irányban a Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa közti 61-es főút húzódik végig; a tőle északra fekvő Somogy vármegyei Gölle irányába a 6521-es út indul a községből. Szentivánpuszta nevű külterületi településrésze, amely a központtól mintegy öt kilométerre északnyugatra fekszik, a 6521-esből nyugat felé kiágazó 65 161-es számú mellékúton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal halad át a településen, ahol egy megállási pontja van, Attala megállóhely.

Története[szerkesztés]

A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt. Hozzá kapcsolódik a „süllyedt vár” legendája, miszerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa, befalaztatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a kívülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, akkor az Isten sem lát engemet!” Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt.

A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. 1450-ben Felsewathala alakban szerepel és Zichi Benedek tulajdonában volt. A török időkben rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára. 1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok tulajdona volt. 1695-ben I. Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze. Ekkor már a székesfehérvári custodiatus birtoka volt a terület. 1726-ban már ismét új gazdája van: gróf Nádasdy László, csanádi püspök. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának és plébániájának építése 1716-ban. 1733-ban azonban ismét a székesfehérvári custodiatusé. 1807-ben a király a kegyes tanítórendnek adományozta, melynek hatására a község fejlődése felgyorsult. Mostani, római katolikus temploma 1860-65 táján épült.

Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően néhány szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez.

A század elején a községhez tartozott a falutól északra fekvő Csöke-puszta, mely azóta elnéptelenedett. Lakossága 1900-ban mindössze 29 fő volt. 1962-ben azonban Göllétől Attalához csatolták Szentivánpusztát, mely jelenleg is a település külterületi lakott helye. Lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 47 fő volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Bognár Zoltán (független)^[3]
1994–1998: Bognár Zoltán (független)^[4]
1998–2002: Kalocsa Jenő (független)^[5]
2002–2006: Kalocsa Jenő (független)^[6]
2006–2007: Kalocsa Jenő (független)^[7]
2007–2010: Gelencsér István (független)^[8]
2010–2014: Gelencsér István (független)^[9]
2014–2019: Gelencsér István (független)^[10]
2019-től: Orosváriné Bocz Tünde (független)^[1]

A településen 2007. november 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[11] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 22,38 %-os eredményével jócskán alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.^[8]

Attala híres szülöttei[szerkesztés]

Földvári József (1926-2006) jogász, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem rektora (1975-1984).

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% németnek mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,7%, református 2,2%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,9% (14,3% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom, 1867-ből
Szent Imre szobor^[13]^[14] - 1931
Nepomuki Szent János műemlék szobra
A 2007-ben átadott tájház
Mississippi emlékmű, melyet a község a Mississippi állambeli Attala megyével közösen emelt

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
↑ ^a ^b Attala települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. november 18. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
↑ Attala Helységnévtár
↑ Fetter Károly dombóvári szobrászművész alkotása.
↑ Az attalai Szent Imre szobor