Attala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Attala
Műemlék Nepomuki Szent János-szobor
Műemlék Nepomuki Szent János-szobor
Attala címere
Attala címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Dombóvári
Jogállás község
Polgármester Gelencsér István (független)[1]
Irányítószám 7252
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 820 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Attala (Magyarország)
Attala
Attala
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 51″, k. h. 18° 03′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 51″, k. h. 18° 03′ 49″
Attala (Tolna megye)
Attala
Attala
Pozíció Tolna megye térképén
Attala weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Attala témájú médiaállományokat.

Attala község Tolna megyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Attala Tolna megyében, Dombóvártól 6 km-rel nyugatra, Tolna és Somogy megye határán található. A település két kistáj - Észak-Zselic és Dél-Külső-Somogy - találkozásánál fekszik. A két kistájat a Kapos választja el egymástól, mely a község déli határán folyik. A szomszédos települések Csoma, Kapospula, Nagyberki és Szabadi.

A falu a 61-es főút Dombóvár (6 km) – Kaposvár (25 km) szakaszán található. Vonattal elérhető a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt. Hozzá kapcsolódik a „süllyedt vár” legendája, miszerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa, befalaztatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a kívülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, akkor az Isten sem lát engemet!” Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt.

A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. 1450-ben Felsewathala alakban szerepel és Zichi Benedek tulajdonában volt. A török időkben rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára. 1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok tulajdona volt. 1695-ben I. Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze. Ekkor már a székesfehérvári custodiatus birtoka volt a terület. 1726-ban már ismét új gazdája van: gróf Nádasdy László, csanádi püspök. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának és plébániájának építése 1716-ban. 1733-ban azonban ismét a székesfehérvári custodiatusé. 1807-ben a király a kegyes tanítórendnek adományozta, melynek hatására a község fejlődése felgyorsult. Mostani, római katolikus temploma 1860-65 táján épült.

Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően néhány szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez.

A század elején a községhez tartozott a falutól északra fekvő Csöke-puszta, mely azóta elnéptelenedett. Lakossága 1900-ban mindössze 29 fő volt. 1962-ben azonban Göllétől Attalához csatolták Szentivánpusztát, mely jelenleg is a település külterületi lakott helye. Lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 47 fő volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom, 1867-ből
  • Nepomuki Szent János műemlék szobra
  • A 2007-ben átadott tájház
  • Mississippi emlékmű, melyet a község a Mississippi állambeli Attala megyével közösen emelt

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]