Attala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Attala
Műemlék Nepomuki Szent János-szobor
Műemlék Nepomuki Szent János-szobor
Attala címere
Attala címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállás község
Polgármester Orosváriné Bocz Tünde (független)[1]
Irányítószám 7252
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség820 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség39,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Attala (Magyarország)
Attala
Attala
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 51″, k. h. 18° 03′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 51″, k. h. 18° 03′ 49″
Attala (Tolna megye)
Attala
Attala
Pozíció Tolna megye térképén
Attala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Attala témájú médiaállományokat.
Szent Imre szobra - 1931


Attala község Tolna megyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tolna megye nyugati határszélén fekszik, Dombóvártól 6 kilométerre nyugatra, Somogy megye székhelyétől, Kaposvártól 25 kilométerre keletre; legközelebbi nyugati szomszédja, Csoma is már Somogy megyéhez tartozik.

A település két kistáj – Észak-Zselic és Dél-Külső-Somogy – találkozásánál helyezkedik el. A két kistájat a Kapos választja el egymástól, mely a község déli határán folyik. A szomszédos települések Csoma, Kapospula, Nagyberki és Szabadi.

A falun kelet-nyugati irányban a Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa közti 61-es főút húzódik végig; a tőle északra fekvő Somogy megyei Gölle irányába a 6521-es út indul a községből. Szentivánpuszta nevű külterületi településrésze, amely a központtól mintegy öt kilométerre északnyugatra fekszik, a 6521-esből nyugat felé kiágazó 65 161-es számú mellékúton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal halad át a településen, ahol egy megállási pontja van, Attala megállóhely.

Története[szerkesztés]

A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt. Hozzá kapcsolódik a „süllyedt vár” legendája, miszerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa, befalaztatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a kívülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, akkor az Isten sem lát engemet!” Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt.

A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. 1450-ben Felsewathala alakban szerepel és Zichi Benedek tulajdonában volt. A török időkben rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára. 1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok tulajdona volt. 1695-ben I. Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze. Ekkor már a székesfehérvári custodiatus birtoka volt a terület. 1726-ban már ismét új gazdája van: gróf Nádasdy László, csanádi püspök. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának és plébániájának építése 1716-ban. 1733-ban azonban ismét a székesfehérvári custodiatusé. 1807-ben a király a kegyes tanítórendnek adományozta, melynek hatására a község fejlődése felgyorsult. Mostani, római katolikus temploma 1860-65 táján épült.

Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően néhány szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez.

A század elején a községhez tartozott a falutól északra fekvő Csöke-puszta, mely azóta elnéptelenedett. Lakossága 1900-ban mindössze 29 fő volt. 1962-ben azonban Göllétől Attalához csatolták Szentivánpusztát, mely jelenleg is a település külterületi lakott helye. Lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 47 fő volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bognár Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Bognár Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Kalocsa Jenő (független)[5]
  • 2002–2006: Kalocsa Jenő (független)[6]
  • 2006–2007: Kalocsa Jenő (független)[7]
  • 2007–2010: Gelencsér István (független)[8]
  • 2010–2014: Gelencsér István (független)[9]
  • 2014–2019: Gelencsér István (független)[10]
  • 2019-től: Orosváriné Bocz Tünde (független)[1]

A településen 2007. november 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 22,38 %-os eredményével jócskán alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[8]

Attala híres szülöttei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% németnek mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,7%, református 2,2%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,9% (14,3% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
  3. Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. a b Attala települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. november 18. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  11. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. Attala Helységnévtár
  13. Fetter Károly dombóvári szobrászművész alkotása.
  14. Az attalai Szent Imre szobor

További információk[szerkesztés]