Ugrás a tartalomhoz

Kajdacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kajdacs
A Sztankovánszky-mauzóleum (tervezte Ybl Miklós és Neÿ Béla, 1876)
A Sztankovánszky-mauzóleum (tervezte Ybl Miklós és Neÿ Béla, 1876)
Kajdacs címere
Kajdacs címere
Kajdacs zászlaja
Kajdacs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásPaksi
Jogállásközség
PolgármesterVaszari István (független)[1]
Irányítószám7051
Körzethívószám75
Népesség
Teljes népesség1062 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 44″, k. h. 18° 37′ 28″46.562150°N 18.624411°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 44″, k. h. 18° 37′ 28″46.562150°N 18.624411°E
Kajdacs (Tolna vármegye)
Kajdacs
Kajdacs
Pozíció Tolna vármegye térképén
Kajdacs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajdacs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kajdacs község Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A község a Duna-Sió közén, a Mezőföld déli részén terül el, Szekszárdtól 24 kilométerre észak-északnyugatra. Közigazgatási területének keleti szélén, észak-déli irányban elhalad a 63-as számú főút, amelyen Szekszárd és Székesfehérvár felől is könnyen megközelíthető. Központján viszont csak a 63-as főutat a 6317-es úttal összekötő 6319-es út halad keresztül, ezen érhető el nyugat felől, Kölesd Borjád településrésze irányából is.

Vonattal korábban a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán volt megközelíthető; Kajdacs megállóhely Nagydorog vasútállomás és Kölesd-Alsótengelic megállóhely között helyezkedett el. A falutól távolabb (mintegy 3 kilométerre) található vasúti megállóhely régebben közvetlen összeköttetést biztosított a főváros és Kajdacs között. A viszonylag nagy távolság miatt azonban fokozatosan lecsökkent a személyforgalom, ennek okán 2009. december 13. óta itt nem állnak meg a vonatok.

Története

[szerkesztés]

A kis falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként méltó említésre, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát, és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta I. Szulejmán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát.

A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfő fizetett adót. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a 15. században Liptó vármegyében birtokot szerző Sztankovánszkyak is. A család, amely a Tolna vármegyei Kajdacsra házasság és birtokcsere révén került 1724-ben, a 19. századi megyei közéletben jelentős szerepet játszott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Lengyel János (független)[3]
  • 1994–1998: Lengyel János (független)[4]
  • 1998–2002: Lengyel János (független)[5]
  • 2002–2006: Lengyel János (független)[6]
  • 2006–2010: Boda János (független)[7]
  • 2010–2014: Boda János (független)[8]
  • 2014–2019: Boda János (független)[9]
  • 2019–2024: Vaszari István (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1262
1255
1249
1128
1060
1062
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,1%, református 23,6%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 12,1% (22,3% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% cigánynak, 1,5% románnak, 0,8% németnek, 0,1% görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,1% volt római katolikus, 19,9% református, 1,2% evangélikus, 0,4% ortodox, 0,1% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 18% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu központjában található kastély jelenleg tanintézményként üzemel.

  • Sztankovánszky-mauzóleum

A Sztankovánszky család mauzóleuma a falu szélén található. Az épületet Sztankovánszky Imre fia, János építtette a család részére 1876-ban, apja sírja is idekerült. A mauzóleumot a kor legünnepeltebb mestere, Ybl Miklós tervezte segédjével, Neÿ Bélával. A bejárat feletti Keresztvivő Jézus-domborművet Sommer Ágoston pesti szobrász készítette. Egykori üvegablakait Münchenből hozatták. A kifosztott és omladozó kápolnát 1988-ban helyreállították.[12][13]

Teleház

[szerkesztés]

A teleház segítséget nyújt a település kulturális életében. Programok szervezésében, lebonyolításában tevékenykedik. A szolgáltatásai közé tartozik: internet-hozzáférés, munkaügyi tanácsadás és könyvtári szolgáltatás. A teleházat 2002-ben országos arculati díjjal tüntették ki.

Programok a településen

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  6. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  10. Kajdacs Helységnévtár
  11. Kajdacs Helységnévtár
  12. A kajdacsi sírkápolna. Sztankovánszky síremléke. Vasárnapi Ujság, 1875. november 28. 48. szám, 755−757. o.
  13. Töttős Gábor: A kajdacsi sírkápolna. Sztankovánszky síremléke. Örökség, 14. évf. 2010. 2. szám, 24−25. o.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]