Kajdacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kajdacs
Kajdacs címere
Kajdacs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásPaksi
Jogállás község
Polgármester Vaszari István (független)[1]
Irányítószám 7051
Körzethívószám 75
Népesség
Teljes népesség1249 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség32,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kajdacs (Magyarország)
Kajdacs
Kajdacs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 33′ 43″, k. h. 18° 37′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 43″, k. h. 18° 37′ 26″
Kajdacs (Tolna megye)
Kajdacs
Kajdacs
Pozíció Tolna megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajdacs témájú médiaállományokat.

Kajdacs község Tolna megye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Duna-Sió közén, a Mezőföld déli részén terül el, Szekszárdtól 24 kilométerre észak-északnyugatra. Közigazgatási területének keleti szélén, észak-déli irányban elhalad a 63-as számú főút, amelyen Szekszárd és Székesfehérvár felől is könnyen megközelíthető. Központján viszont csak a 63-as főutat a 6317-es úttal összekötő 6319-es út halad keresztül, ezen érhető el nyugat felől, Kölesd Borjád településrésze irányából is.

Vonattal korábban a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán volt megközelíthető; Kajdacs megállóhely Nagydorog vasútállomás és Kölesd-Alsótengelic megállóhely között helyezkedett el. A falutól távolabb (mintegy 3 kilométerre) található vasúti megállóhely régebben közvetlen összeköttetést biztosított a főváros és Kajdacs között. A viszonylag nagy távolság miatt azonban fokozatosan lecsökkent a személyforgalom, ennek okán 2009. december 13. óta itt nem állnak meg a vonatok.

Története[szerkesztés]

A kis falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként méltó említésre, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát, és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta II. Szulejmán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát.

A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfő fizetett adót. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a XV. században Liptó megyében birtokot szerző Sztankovánszkyak is. A család, amely a Tolna vármegyei Kajdacsra házasság és birtokcsere révén került 1724-ben, a XIX. századi megyei közéletben jelentős szerepet játszott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Lengyel János (független)[3]
  • 1994–1998: Lengyel János (független)[4]
  • 1998–2002: Lengyel János (független)[5]
  • 2002–2006: Lengyel János (független)[6]
  • 2006–2010: Boda János (független)[7]
  • 2010–2014: Boda János (független)[8]
  • 2014–2019: Boda János (független)[9]
  • 2019-től: Vaszari István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,1%, református 23,6%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 12,1% (22,3% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu központjában található jelenleg tanintézményként üzemel, a Sztankovánszky családról bővebben a falutörténetben olvashat.

  • Sztankovánszky-mauzóleum

A Sztankovánszky család mauzóleuma a falu szélén található. Az épületet Sztankovánszky Imre fia, János építtette a család részére 1876-ban, apja sírja is idekerült. A mauzóleumot a kor legünnepeltebb mestere, Ybl Miklós tervezte segédjével, Neÿ Bélával. A bejárat feletti Keresztvivő Jézus-domborművet Sommer Ágoston pesti szobrász készítette. Egykori üvegablakait Münchenből hozatták. A kifosztott és omladozó kápolnát 1988-ban helyreállították.

Teleház[szerkesztés]

A teleház segítséget nyújt a település kulturális életében. Programok szervezésében, lebonyolításában tevékenykedik. A szolgálatatásai közé tartozik: internet-hozzáférés, munkaügyi tanácsadás és könyvtári szolgálatatás. A teleházat 2002-ben országos arculati díjjal tüntették ki.

Programok a településen[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  6. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  10. Kajdacs Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]