Bölcske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bölcske
Bölcske községháza.jpg
Bölcske címere
Bölcske címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Paksi
Jogállás község
Polgármester Baranya István (független)[1]
Irányítószám 7025
Körzethívószám 75
Népesség
Teljes népesség 2754 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 46,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 58,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bölcske (Magyarország)
Bölcske
Bölcske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 18° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 18° 58′ 00″
Bölcske (Tolna megye)
Bölcske
Bölcske
Pozíció Tolna megye térképén
Bölcske weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bölcske témájú médiaállományokat.

Bölcske község Tolna megye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna jobb partján, Pakstól 18 kilométerre, északkeletre fekszik. Tolna megyében, a Pécsi egyházmegyében és a Duna-melléki Református Egyházkerületben, a Duna, Dunaföldvár, Németkér, Paks-Dunakömlőd valamint Madocsa által közrezárva fekszik. A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők körülményeit, létfeltételeit a mai napig nagyban meghatározza a község keleti határát átszelő Duna. A földrajzi sajátosságok közül említésre érdemes továbbá az alföldi jellegű tájból kiemelkedő, a falu lakói által „hegynek” nevezett, de inkább csak szelíd domboknak tekinthető vonulat, amelyen a középkorban még több apró falucska volt. Rajta fekvő kertjeinek tulajdonosai nagyrészt a szomszédos Madocsa lakói. A megszűnt Bölcske vasútállomás a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonalon volt elérhető.

A falu keleti határán meredek löszfal emelkedik a Duna fölé. A folyószabályozások hatásaként a Duna keletebbre helyeződött és az akkori számtalan kis szigetet, holtágat egyre inkább birtokba veszi a természet, áthatolhatatlan árvízi erdőket alkotva.

A Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátásának mindenkori biztosítására 1985-ben megépült Bölcske-Paks árvízvédelmi töltés, amely a régi Duna partot teljesen átalakította.

A falu nyugati határában található szűk löszvölgyek különös növénye a tátorján, amely Magyarországon csupán néhány helyen honos.

Története[szerkesztés]

A bronzkor óta lakott település Bölcske. Számos bronzkori kultúra megtelepedése kimutatható a leletekből.

Az ókorban a Pannónia tartomány keleti határának védvonalában (limes) helyezkedett el. A Duna partján, ami akkor még keletebbre helyezkedett el és a túlparton egy-egy kikötőerőd helyezkedett el.

A honfoglalást megelőzően szkíták, avarok lakták a vidéket, amelynek nyomai máig kimutathatóak.

A középkorban mezővárosi ranggal rendelkezett (oppidum) és jelentős központja volt a körülötte fekvő pusztáknak. (Leányvár, Hüllő, Szentandrás, Kormó, Hada, Gyűrűs, Szőlős, Örs (Eörs), Várréve).

A török seregek elé siető II. Lajos magyar király a Bölcskétől nyugatra húzódó, egykori római úton haladt - dunaföldvári és két napos paksi időzés után lefelé Mohácsra -, melyen a győztes Szulejmán szultán 1526. szeptember 5-12 között már Budára nyomult. A szultán később (1529, 1532, 1541, 1543) újabb hadjáratokat vezetett, minden esetben útba ejtve Bölcskét.

A törököt kiűző felszabadító seregek 1686. szeptember 15—16-án Bölcske és Madocsa között táboroztak. Ekkor készítette L. N. Hallard Bölcske (Potzca) és a szomszédos Madocsa eddig ismert első rajzos ábrázolását.

Említése forrásmunkákban[szerkesztés]

  • Vályi András: Magyarország leírása (1796)

BÖLCSKE. Magyar falu Tolna Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, Földvártól egy mértföldnyire. Határja jó termékenységű.

  • Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára (1851)

Bölcske, magyar falu, Tolna vármegyében, a Duna jobb partján, ut. p. D. Földvártól délre 1 mfdnyire, 3652 r. kath. és ref. lakossal, kath. és ref. anyatemplommal. 1846-ban számláltatott 118 r. kath. fiu, 73 leány, 170 ref. fiu és 111 leány elemi tanuló. Határa sárga és fekete homokos, s közép termékenységü. Szőlőskerteket mivel. A paksi birtokhoz tartozván, számos közbirtokosok birják.

  • Révai Nagy Lexikona (III. kötet) (1910)

Bölcske, nagyk. Tolna vm. dunaföldvári j.-ban (1910) 4584 magyar lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal.

Irodalmi vonatkozások[szerkesztés]

A faluhoz tartozó Szentandráspusztán volt gazdatiszt Molnár Gábor, aki később 1929 és 1932 között Dél-Amerikában vadászexpedíciókban vett részt. A Makk és jaguár (Bp. 1972) című könyvének egy hosszú fejezetében számol be a Bölcskén eltöltött évéről - számos bölcskei, madocsai és dunaszentgyörgyi vonatkozással. Mára Molnár Gábor nevét Bölcskén utca viseli.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a Szentháromság tiszteletére szentelve (1796, barokk), az egykori madocsai apátság köveiből épült
  • Református templom (1844, klasszicista)
  • Hanzely-kastély (1915, szecessziós)
  • Szakách-kastély (kezdetben a hidaskürti és gányi Nagy család, majd a család kihalásával az oldalági rokon varsányi Szakách Ernő tulajdona, ma Szent András Kastély néven üzemel)
  • Pincefalu
  • Helytörténeti és régészeti magángyűjtemény
  • Római-kori kőtár. Az első régészeti lelet, egy római-kori bélyeges tégla, 1973-ban került elő a folyómederből. Az 1986-os alacsony dunai vízálláskor elkezdődött víz alatti régészeti kutatások az egykori kikötőerőd maradványainak feltárását és kőlelet-anyagának felszínre emelését eredményezték. Ezek a helyi Kőtárban és Szekszárdon, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban tekinthetők meg.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Bölcskei tanulmányok 1-2. (Bölcske, 1994.) Régészeti, történeti, természettudományi és néprajzi kutatások,tanulmányok a falu életéből; ISBN 9630338114

További információk[szerkesztés]


  1. Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)