Bölcske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bölcske
Bölcske községháza.jpg
Bölcske címere
Bölcske címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásPaksi
Jogállás község
Polgármester Baranya István (független)[1]
Irányítószám 7025
Körzethívószám 75
Népesség
Teljes népesség2754 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség46,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bölcske (Magyarország)
Bölcske
Bölcske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 18° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 18° 58′ 00″
Bölcske (Tolna megye)
Bölcske
Bölcske
Pozíció Tolna megye térképén
Bölcske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bölcske témájú médiaállományokat.

Bölcske község Tolna megye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna jobb partján, Dunaföldvártól 8 kilométerre délkeletre, Pakstól 18 kilométerre északkeletre fekszik, Tolna megye északkeleti részén. Közigazgatási területét a Duna, Dunaföldvár, Németkér, Paks-Dunakömlőd és Madocsa fogja közre. Egyházi igazgatás szempontjából a Pécsi egyházmegyéhez, illetve a Dunamelléki református egyházkerülethez tartozik.

Közigazgatási területét érinti a 6-os főút is, de a központján csak a Dunaföldvár-Dunakömlőd közti 5111-es út halad végig, a kettőt pedig egy mellékút köti össze, amely a központ és a Bölcske vasútállomás között az 51 362-es, onnan tovább a főútig az 51 172-es számozást viseli. A már megszűnt helyi vasútállomás a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonalon volt elérhető.

A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag inkább az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők körülményeit, létfeltételeit a mai napig nagyban meghatározza a község keleti határában folyó Duna. A földrajzi sajátosságok közül említésre érdemes továbbá az alföldi jellegű tájból kiemelkedő, a falu lakói által „hegynek” nevezett, de inkább csak szelíd domboknak tekinthető vonulat, amelyen a középkorban még több apró falucska volt. Rajta fekvő kertjeinek tulajdonosai nagyrészt a szomszédos Madocsa lakói.

A falu keleti határán meredek löszfal emelkedik a Duna fölé. A folyószabályozások hatásaként a Duna keletebbre helyeződött és az akkori számtalan kis szigetet, holtágat egyre inkább birtokba veszi a természet, áthatolhatatlan ártéri erdőket alkotva.

A Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátásának mindenkori biztosítására 1985-ben megépült Bölcske-Paks árvízvédelmi töltés a régi Duna-partot teljesen átalakította.

A falu nyugati határában található szűk löszvölgyek különös növénye a tátorján, amely Magyarországon csupán néhány helyen honos.

Története[szerkesztés]

A bronzkor óta lakott település Bölcske. Számos bronzkori kultúra megtelepedése kimutatható a leletekből.

Az ókorban a Pannónia tartomány keleti határának védvonalában (limes) helyezkedett el. A Duna partján, ami akkor még keletebbre helyezkedett el és a túlparton egy-egy kikötőerőd helyezkedett el.

A honfoglalást megelőzően szkíták, avarok lakták a vidéket, akik nyomai máig fellelhetőek.

A középkorban mezővárosi ranggal rendelkezett (oppidum) és jelentős központja volt a körülötte fekvő pusztáknak. (Leányvár, Hüllő, Szentandrás, Kormó, Hada, Gyűrűs, Szőlős, Örs (Eörs), Várréve).

A török seregek elé siető II. Lajos magyar király a Bölcskétől nyugatra húzódó, egykori római úton haladt - dunaföldvári és két napos paksi időzés után lefelé Mohácsra -, melyen a győztes Szulejmán szultán 1526. szeptember 5-12 között már Budára nyomult. A szultán később (1529, 1532, 1541, 1543) újabb hadjáratokat vezetett, minden esetben útba ejtve Bölcskét.

A törököt kiűző felszabadító seregek 1686. szeptember 15—16-án Bölcske és Madocsa között táboroztak. Ekkor készítette L. N. Hallard Bölcske (Potzca) és a szomszédos Madocsa eddig ismert első rajzos ábrázolását.

Említése forrásmunkákban[szerkesztés]

  • Vályi András: Magyarország leírása (1796)

BÖLCSKE. Magyar falu Tolna Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, Földvártól egy mértföldnyire. Határja jó termékenységű.

  • Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára (1851)

Bölcske, magyar falu, Tolna vármegyében, a Duna jobb partján, ut. p. D. Földvártól délre 1 mfdnyire, 3652 r. kath. és ref. lakossal, kath. és ref. anyatemplommal. 1846-ban számláltatott 118 r. kath. fiu, 73 leány, 170 ref. fiu és 111 leány elemi tanuló. Határa sárga és fekete homokos, s közép termékenységü. Szőlőskerteket mivel. A paksi birtokhoz tartozván, számos közbirtokosok birják.

  • Révai Nagy Lexikona (III. kötet) (1910)

Bölcske, nagyk. Tolna vm. dunaföldvári j.-ban (1910) 4584 magyar lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal.

Bölcskei születésű vagy kötődésű személyek[szerkesztés]

  1. A faluhoz tartozó Szentandráspusztán volt gazdatiszt Molnár Gábor, aki később 1929 és 1932 között Dél-Amerikában vadászexpedíciókban vett részt. A Makk és jaguár (Bp. 1972) című könyvének egy hosszú fejezetében számol be a Bölcskén eltöltött évéről - számos bölcskei, madocsai és dunaszentgyörgyi vonatkozással. Mára Molnár Gábor nevét Bölcskén utca viseli.
  2. Bölcskén született 1922. október 19-én Kiss József László tanár, ifjusági regényró. 1989. február 21-i halála után a bölcskei gyermekkoráról írott kézirata elkallódott.
  3. A falu szülötte Kegyes József (1834-1914) autodidakta festőművész, aki az 1860-70-es években vándorfestőként országszerte számos portrét, oltárképet és zsánerképet festett. 1885-os Műcsarnokban rendezett festészeti kiállításon az ő művét Gárdonyi Géza is megörökítette a Hosszúhajú veszedelem című művében. A Gárdonyi-regényben említett festmény a Pipára gyújtó magyar pór egy félhomályban pipára gyújtó parasztember portréját ábrázolja, akinek a gyufa felvillanó fénye világítja meg az arcát. A regénybeli történet folytatása, hogy a képet feltehetőleg Ferenc József vásárolta meg. Egy festménye a Magyar Nemzeti Galériában, önarcképe pedig a Magyar Történelmi Képcsarnokban látható. A helyi általános iskola az ő nevét viseli.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss József (független)[3]
  • 1994–1998: Kiss József (független)[4]
  • 1998–2002: Kiss József (független)[5]
  • 2002–2006: Kiss József (független)[6]
  • 2006–2010: Kiss József (független)[7]
  • 2010–2014: Kiss József (független)[8]
  • 2014–2017: Baranya István (független)[9]
  • 2017–2019: Baranya István (független)[10]
  • 2019-től: Baranya István (független)[1]

A településen 2017. augusztus 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,1%, református 23,3%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 7,1% (23,9% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a Szentháromság tiszteletére szentelve (1796, barokk), az egykori madocsai apátság köveiből épült
  • Református templom (1844, klasszicista)
  • Hanzély-kastély (1915, szecessziós)
  • Szakách-kastély (kezdetben a hidaskürti és gányi Nagy család, majd a család kihalásával egy oldalági rokon Rassovszky Stefánia és férje varsányi Szakách Ernő budapesti ügyvéd használatába került a negyvenes évek végéig. Ma Szent András Kastély néven kulturális rendezvényeknek ad helyet)
  • Pincefalu
  • Helytörténeti és régészeti magángyűjtemény
  • Római-kori kőtár. Az első régészeti lelet, egy római-kori bélyeges tégla, 1973-ban került elő a folyómederből. Az 1986-os alacsony dunai vízálláskor elkezdődött víz alatti régészeti kutatások az egykori kikötőerőd maradványainak feltárását és kőlelet-anyagának felszínre emelését eredményezték. Ezek a helyi Kőtárban és Szekszárdon, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban tekinthetők meg.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
  3. Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. Bölcske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  10. a b Bölcske települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. augusztus 6. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  12. Bölcske Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Bölcskei tanulmányok 1-2. (Bölcske, 1994.) Régészeti, történeti, természettudományi és néprajzi kutatások, tanulmányok a falu életéből ISBN 9630338114

Havassy Péter- Pongrácz Gábor: Kegyes József bölcskei festő élete (2015) ISBN 9789631231526

További információk[szerkesztés]