Tengelic (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tengelic
Jeszenszky-kastély
Jeszenszky-kastély
Tengelic címere
Tengelic címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Paksi
Jogállás község
Polgármester Gáncs István (független)[1]
Irányítószám 7054
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 2207 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 30,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 70,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tengelic (Magyarország)
Tengelic
Tengelic
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 43″, k. h. 18° 42′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 43″, k. h. 18° 42′ 43″
Tengelic (Tolna megye)
Tengelic
Tengelic
Pozíció Tolna megye térképén
Tengelic weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengelic témájú médiaállományokat.

Tengelic község Tolna megyében, a Paksi járásban.

Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Kölesd-Alsótengelic és Szedres között található.

Története[szerkesztés]

Tengelicen már a bronz, és vaskortól éltek emberek. Ezt bizonyítják a különbözö korokból feltárt leletek, például bronz nyílhegy Felső-Tengelicen, bronzserpenyő Tengelicről. A falu határában honfoglalás kori sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi út vezetett a falu mellett. Az 1960-as években vadászok kb. 800 római ezüstpénzt találtak a Bogárzónál (Felső-Tengelictől északra).

Egy 1304-ben keletkezett oklevél említi Tengelic templomát. A templomhoz település is tartozott, amit a csont- és cserépmaradványok is bizonyítottak. A templom bizonyítja, hogy Tengelic már akkor központi helység volt a környékbeli puszták között. A templom alapjait találták meg a Nyulasi-tó északnyugati részén. Ez a település a török időkben pusztult el.

A község történetében mérföldkő volt, amikor az 1700-as évek elején Gindly Urbán Fülöp és Gindly Balázs Ferdinánd győri tőzsérek adományként kaptak I. Lipóttól, mintegy 15 000 hold területet. A legenda szerint, Gindly annyi földet kapott amennyit napkeltétől napnyugtáig lovon körbe tud járni, és kötéllel be tudja keríteni, bár egy másik változat körbeszántásról szól. Ez az óriási birtok házasságok és öröklődések révén több uradalomra szakadt. A birtokosok közül többen a haladásért küzdöttek, pl.: Csapó Dániel, Bezerédj István, I. Csapó Vilmos és II. Csapó Vilmos.

A Gindly-Benyovszki-kúria, ma szociális otthon

A 20. század elején a falu mostani területén található 1381 hektáros Zichy-birtokot felparcellázták. 32 településről sereglettek ide a zsellérek. 1905-ben 200 telepes család érkezett, németek és magyarok. 1906-ban megépült az iskola, mivel az 1884-ben alapított pusztai iskola, az alapító gróf Zichy Edmund (Ödön) halála után már nem volt elég az egyre növekvő számú gyerekeknek. Eleinte medinai, szedresi, azután kölesdi irányítás alatt volt a falu, majd 1907-ben saját közigazgatása létesült, a falu saját irányítás alá került.

A falu legelső bírója Csapó Dániel volt. Ebben az évben lett a falu neve Gindly család község (a település hivatalos neve 1907-ig Kistengelic). 1912-ben egy magtárból megépült a katolikus templom, illetve akkor avatták fel. 1928-ban emelet épült az iskolára, 1929-ben a lakosság támogatásával megépült a kultúrház, ami sok közösségi programnak adott otthont. 1931-ben a község neve Tengelic lett. 1937-ben megépült a református templom, 1941-ben pedig az óvoda. A második világháború alatt élelemhiány következett be, ezt közmunkával oldották meg, a munkáért búzát kapott a lakosság. 1944. december 1-jén a szovjet csapatok bevonultak Tengelicre, ezzel a településen véget ért a háború. A háború megtizedelte a lakosságot, utána pedig elkezdték kitelepíteni a németeket. 1945-ben a Csapó család földjét csökkentették, később 1949-ben végleg távozniuk kellett, mert a megalakult tsz vette tulajdonába a birtokot és a „kastélyt”. 1946-47-ben villamosították a falut.

Hunyadiak[szerkesztés]

A község híres a Hunyadi-családdal való kapcsolatáról. Az 1456-os nándorfehérvári diadal után a falu közössége emlékszobrot állíttatott Hunyadi János tiszteletére, ami egészen a török hódoltság közepéig fent is maradt. Mátyás király igen kedvelte a települést, a legenda szerint többször meglátogatta a falu népét és igazságot osztott. Tengelicen mai napig élnek a Hunyadiak oldalági leszármazottai, akik közül a csoda szép Hunyadi Editről és Katáról a Mária Terézia korabeli letelepítések során még legenda is született.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

A Csapó-kúria a levegőből

Tengelic híres a spárgaültetvényről, ami 2000 hektár területen fekszik a falu mellett.

Kastélyok[szerkesztés]

Épületek, szobrok a településen[szerkesztés]

  • régi iskolaépület
  • katolikus templom
  • evangélikus templom
  • református templom
  • az önkormányzat épülete
  • hősök szobra

Források[szerkesztés]

  • Tengelic Történeti Egyesület kutatási anyaga
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengelic (település) témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tengelic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]