Tengelic (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tengelic
Jeszenszky-kúria
Jeszenszky-kúria
Tengelic címere
Tengelic címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásPaksi
Jogállás község
Polgármester Gáncs István (független)[1]
Irányítószám 7054
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség2207 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség30,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület70,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tengelic (Magyarország)
Tengelic
Tengelic
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 43″, k. h. 18° 42′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 43″, k. h. 18° 42′ 43″
Tengelic (Tolna megye)
Tengelic
Tengelic
Pozíció Tolna megye térképén
Tengelic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengelic témájú médiaállományokat.

Tengelic község Tolna megyében, a Paksi járásban. 7093 hektáros kiterjedésével a megye második legnagyobb közigazgatási területű községe.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Pakstól délnyugatra kb. 15 kilométerre fekvő, több egymástól földrajzilag elkülönülő településrészből álló község a Duna és a Sárvíz között, utóbbihoz közelebb. Területén kelet-nyugati irányban a Paks-Kölesd közti 6233-as út halad végig, központját azonban csak a 6235-ös út, Szőlőhegy településrészét pedig a 6234-es út érinti. Vonattal a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán érhető el. Tengelic megállóhely Kölesd-Alsótengelic megállóhely és Szedres megállóhely között található.

Története[szerkesztés]

Tengelicen már a bronz, és vaskortól éltek emberek. Ezt bizonyítják a különbözö korokból feltárt leletek, például bronz nyílhegy Felső-Tengelicen, bronzserpenyő Tengelicről. A falu határában honfoglalás kori sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi út vezetett a falu mellett. Az 1960-as években vadászok kb. 800 római ezüstpénzt találtak a Bogárzónál (Felső-Tengelictől északra).

Egy 1304-ben keletkezett oklevél említi Tengelic templomát. A templomhoz település is tartozott, amit a csont- és cserépmaradványok is bizonyítottak. A templom bizonyítja, hogy Tengelic már akkor központi helység volt a környékbeli puszták között. A templom alapjait találták meg a Nyulasi-tó északnyugati részén. Ez a település a török időkben pusztult el.

A község történetében mérföldkő volt, amikor az 1700-as évek elején Gindly Urbán Fülöp és Gindly Balázs Ferdinánd győri tőzsérek adományként kaptak I. Lipóttól mintegy 15 000 hold területet. A legenda szerint Gindly annyi földet kapott, amennyit napkeltétől napnyugtáig lovon körbe tud járni és kötéllel be tudja keríteni, bár egy másik változat körbeszántásról szól. Ez az óriási birtok házasságok és öröklődések révén több uradalomra szakadt. A birtokosok közül többen a haladásért küzdöttek, köztük Csapó Dániel, Bezerédj István, I. Csapó Vilmos és II. Csapó Vilmos.

A Gindly-Benyovszky-kúria, ma egy szobrászművész bérli

A 20. század elején a falu mostani területén található 1381 hektáros Zichy-birtokot felparcellázták. 32 településről sereglettek ide a zsellérek. 1905-ben 200 telepes család érkezett, németek és magyarok. 1906-ban megépült az iskola, mivel az 1884-ben alapított pusztai iskola az alapító gróf Zichy Edmund (Ödön) halála után már nem volt elég az egyre növekvő számú gyerekeknek.

A mai Tengelic részei a 20. század elejéig Medinához, Szedreshez és Kölesdhez tartoztak, csak 1907-ben alakult önálló községgé, ekkor hivatalos neve Gindlycsalád lett (az addigi Kistengelic helyett). 1912-ben szentelték fel a katolikus templomot, amelyet egy magtárból alakítottak ki. 1928-ban emelet épült az iskolára, 1929-ben a lakosság támogatásával megépült a kultúrház, ami sok közösségi programnak adott otthont. 1931-ben a község neve Tengelic lett. 1937-ben megépült a református templom, 1941-ben pedig az óvoda. A második világháború alatt élelemhiány következett be, ezt közmunkával oldották meg, a munkáért búzát kapott a lakosság. 1944. december 1-jén a szovjet csapatok bevonultak Tengelicre, ezzel a településen véget ért a háború. A háború megtizedelte a lakosságot, utána pedig elkezdték kitelepíteni a németeket. 1945-ben a Csapó család földjét csökkentették, később 1949-ben végleg távozniuk kellett, mert a megalakult tsz vette tulajdonába a birtokot és a „kastélyt”. 1946-47-ben villamosították a falut.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Huber Péter (független)[4]
  • 1994–1998: Nagy Ferencné (független)[5]
  • 1998–2002: Nagy Ferencné (független)[6]
  • 2002–2005: Nagy Ferencné (független)[7]
  • 2005–2006: Gáncs István (független)[8]
  • 2006–2010: Gáncs István (független)[9]
  • 2010–2014: Gáncs István (független)[10]
  • 2014–2019: Gáncs István (független)[11]
  • 2019-től: Gáncs István (független)[1]

A településen 2005. december 4-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester halála miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,3%, református 10,1%, evangélikus 6,6%, felekezeten kívüli 14,3% (20,3% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Csapó-kúria a levegőből

Tengelic híres a spárgaültetvényéről, amely 100 hektáros területen fekszik a falu mellett és az idényben több száz ember dolgozik rajta. Májusban-júniusban terem, 95%-át Németországba exportálják.[14]

Kastélyok[szerkesztés]

Épületek, szobrok a településen[szerkesztés]

  • régi iskolaépület
  • katolikus templom
  • evangélikus templom
  • református templom
  • az önkormányzat épülete
  • hősök szobra

Források[szerkesztés]

  • Tengelic Történeti Egyesület kutatási anyaga

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tengelic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. Tengelic települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Tengelic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. Tengelic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tengelic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. a b Tengelic települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. december 4. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  9. Tengelic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Tengelic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  11. Tengelic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  13. Tengelic Helységnévtár
  14. Tengelici spárga az investintolna.hu-n
  15. a kincsestolnamegye.hu-n

További információk[szerkesztés]