Csapó Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csapó Vilmos
Csapó Vilmos emléktáblája Ozorán
Csapó Vilmos emléktáblája Ozorán
Született 1798. december 4.
Dunaszentgyörgy
Meghalt 1879. szeptember 3.
Dunaszentgyörgy
Szolgálati ideje 1815-1830, 1848-1849
Rendfokozata honvéd ezredes
Csatái 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csapó Vilmos témájú médiaállományokat.

Tagyosi Csapó Vilmos (Dunaszentgyörgy, 1798. december 4. – Dunaszentgyörgy, 1879. szeptember 3.) honvéd ezredes az 1848–49-es szabadságharcban.

Életpályája[szerkesztés]

A nemesi származású tagyosi Csapó család sarja. Édesapja, tagyosi Csapó Pál (1768-1820), édesanyja, báró Dillon Rozália (1773-1830) volt. Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, majd 1815-ben lépett a császári hadsereg 2. dragonyosezredébe. 1830-ban főhadnagyi rangjának megtartásával kilépett a hadseregből és Tolna vármegyei birtokán gazdálkodott. 1848. augusztus 24-étől a Tolna vármegyei nemzetőrségnél szolgált őrnagyi rangban. A megye nemzetőrségének mozgóvá tett 2. zászlóalja élén részt vett a délvidéki harcokban. Szeptember közepétől a Jellasics támadása miatt elrendelt népfelkelés Tolna vármegyei parancsnoka. Október 7-én az ozorai ütközetbenPerczel Mór és Görgei Artúr csapatai mellett – az ő egysége játszotta a legfontosabb szerepet. Október 16-án az Országos Honvédelmi Bizottmány ezredessé léptette elő és megbízta a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokságával. 1849. június 21-étől ő lett a dél-dunántúli nemzetőrség és népfelkelés parancsnoka. A világosi fegyverletétel után elfogták és Aradon golyó általi halálbüntetésre ítélték. Az ítéletet később tíz év várfogságra változtatták. 1850. június 12-én kegyelmet kapott. Ezután haláláig birtokán gazdálkodott Tolna vármegyében.

Házasságai[szerkesztés]

Első nejét, zalabéri Horváth Erzsébet (1812-1835) kisasszonyt, 1831. február 13-án vette el Zalabéren. Neje halála után, feleségül vette 1837. február 25-én Mernyén a nedecei Nedeczky családból való Nedeczky Hedviget (1814-1879), nedecei Nedeczky Ferenc (1769-1835) táblabíró, Zala vármegyei másodaljegyző, árvaszéki elnök, és lomnicai Skerlecz Mária Klára (1777-1828) leányát.

Felhasznált források[szerkesztés]