Gyulai Gaál Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyulai Gaál Miklós
Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok
Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok
Született 1799. február 14.
Zalaszegvár
Meghalt 1854. november 30. (55 évesen)
Pest
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Rendfokozata honvédtábornok
Rokonai felesége: gyulai Gaál Vilma Mária Antónia (1812 - 1883)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulai Gaál Miklós témájú médiaállományokat.

Gyulai Gaál Miklós (Zalaszegvár, 1799. február 14.Pest, 1854. november 30.) honvédtábornok.

Élete[szerkesztés]

A nemesi gyulai Gaál család Zala vármegyei ága leszármazottja. Édesapja a Zalaszegváron lakó gyulai Gaál Mihály, zalai táblabíró, édesanyja derzséri Bakó Krisztina volt.[1] Miklós testvérei között: gyulai Gaál Károly Erazmus (1808-1840), a zélpusztai földbirtok egyetlen örököse, a tehetős Boldogfai Farkas családból való boldogfai Farkas Franciska (1813-1895) férje,[2] gyulai Gaál Amália, gyulai Gaál Mihály, jáprai Spissich Ignácné gyulai Gaál Klementina (1797-1877), sipeki Balás Józsefné gyulai Gaál Anna (1792-1866),[3] gyulai Gaál József (1788-1825) baranyai főjegyző voltak. Gyulai Gaál Miklós apai nagyapja, a büssüi születésű gyulai Gaál Ignác (1731-1777), volt aki Zala megyébe került át Somogyból, amikor Csabrendeken vette el 1761. április 26.-án lomniczai Skerlecz Júliát (1739-1779), lomniczai Skerlecz Sándor és barkóczi Rosty Anna (1710-1763) lányát,[4] majd Zalaszegvárra költözött.

Gaál Miklós felesége a családja másik ágából származó nagyemőkei születésű gyulai Gaál Vilma Mária Antónia (1812. augusztus 17. -1883. november 25.), gyulai Gaál Tádé Nyitra megyei táblabíró és Szvetenay Jozefa lánya volt.[5][6] Egyike volt a honvéd hadsereg legképzettebb tisztjeinek. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. 1818-ban hadapródként lépett a császári és királyi mérnökkarba. 1848. szeptember elején mérnökkari alezredesként saját kérésére nyugalmazták. Szeptember közepén felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak és már a hónap végén részt vett a Josip Jelačić elleni hadműveletekben. Október végén Perczel Mór hadtestébe vezérkari – akkori szóval táborkari – alezredessé nevezték ki. Részt vett Perczel dél-dunántúli hadműveleteiben.

Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok önarcképe, amelyet aradi fogsága alatt rajzolt

Teljesítményéért december 1-jén ezredessé nevezték ki, de Perczel vezérőrnaggyal nem tudott jó viszonyt kialakítani ezért december 22-én áthelyezték az aradi várat ostromló magyar sereg élére. 1849. január elején előléptették vezérőrnaggyá és kinevezték a honvédség hadmérnökkarának főnökévé, de ő maradt a mintegy hatezer fős aradi ostromsereg parancsnoka is.

Kellő erő hiányában nem csak ostromolni nem tudta a várat, hanem az ostromzárat sem tudta fenntartani. Mikor a Damjanich János és Vécsey Károly hadtestét felrendelték a fő hadszíntérre, Kuzman Todorović tábornok egy délvidéki császári csapatokból és szerb felkelőkből álló hadtest élén Arad felé indult és február 7-én támadást indított Gaál ostromló csapatai ellen. A február 8-án is tartó ütközet során a magyar csapatok a Maros bal partjára szorultak vissza. Todorović néhány zászlóalja be tudott nyomulni Óaradra és utánpótlással látta el az aradi várat. Az ostromzárat február 9-én sikerült helyreállítani, de Gaál Miklóst felmentették beosztásából és hadbírósági eljárást indítottak ellene. A vád alól végül felmentették és május elején kinevezték erődítési igazgatónak. Az ország több pontján ő irányította az erődítési munkálatokat és több utász egységet is felállított. Július 14-én lemondott beosztásáról és rövidesen nyugalmazták.

Az aradi hadbíróság húsz év várfogságra ítélte. A börtönben megírta emlékiratait. Rabkórházban halt meg. A hátrahagyott özvegye három évtizeddel később hunyt el Budapesten.

Felhasznált források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulai Gaál Miklós témájú médiaállományokat.
  • Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg vezetői (Rubicon 1999/4)
  • Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
  • Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország családai: Czimerekkel és nemzékrendi táblákkal
  2. Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 1-26. szám). 1895-01-13 2. szám
  3. familysearch.org Balás Józsefné gyulai Gaál Anna gyászjelentése
  4. Szluha Márton. Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Budapest: Heraldika, 2012. (510.o.)
  5. familysearch.org gyulai Gaál Vilma keresztelőjének az adatlapja
  6. [http://doktori.btk.elte.hu/hist/szarkalajos/diss.pdf Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció. Szarka Lajos. Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok életrajza. Bp. 2011]