Zalaszegvár

	Zalaszegvár
	; Zalaszegvár címere
	; Zalaszegvár címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Sümegi
Jogállás	község
Polgármester	Tudja Endre (független)
Irányítószám	8476
Körzethívószám	87
	Népesség
Teljes népesség	135 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	18,42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	6,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Zalaszegvár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 05′ 53″, k. h. 17° 13′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 53″, k. h. 17° 13′ 28″
	Zalaszegvár Pozíció Veszprém megye térképén
	Zalaszegvár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszegvár témájú médiaállományokat.

Zalaszegvár község Veszprém megyében, a Sümegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sümegtől északra, Hosztót, Veszprémgalsa és Nemeskeresztúr közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Zalaszegvár nevét 1396-ban említette először oklevél Zeguár néven.

A 15. század közepén épült fel itt a Csép kastellum, mely a Marcal folyó átkelőhelyének védelméül szolgált. A vár később elpusztult, de 1660-ban Hosszútóti Pál újra felépíttette. Ekkor költöztek ide a vár alá az időközben pusztává vált Hosztót település lakói, kik ezután hosszú időn át a végváriak életét élték.

Zalaszegvár a török hódoltság alatt palánkkal védett hely volt, mely sikeresen védekezett a török ellen.

1556-ban a falu ősi római katolikus plébániája is elpusztult, lakossága később evangélikus hitre tért át, és a régi templommal szemben fából és paticsfallal felépítette saját templomát, mellette haranglábbal, majd 1744 táján épült fel másik templomuk melyet Gyulai Gál Gábor építtetett. Mai templomuk Jézus Szive tiszteletére 1909-ben épült.

1910-ben 471 magyar lakosa volt.

A falu az 1950-es megyerendezés előtt Zala vármegye Sümegi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 3,5% németnek mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 2,8%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 13,2% (18,1% nem nyilatkozott).^[3]