Zalaszegvár
Zalaszegvár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Veszprém | ||
Járás | Sümegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tudja Endre (független)[1] | ||
Irányítószám | 8476 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 135 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 18,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 05′ 53″, k. h. 17° 13′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 53″, k. h. 17° 13′ 28″ | |||
Zalaszegvár weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszegvár témájú médiaállományokat. |
Zalaszegvár község Veszprém megyében, a Sümegi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Sümegtől északra, Hosztót, Veszprémgalsa és Nemeskeresztúr közt, a 7325-ös út mentén fekvő település.
Története[szerkesztés]
Zalaszegvár nevét 1396-ban említette először oklevél Zeguár néven.
A 15. század közepén épült fel itt a Csép kastellum, mely a Marcal folyó átkelőhelyének védelméül szolgált. A vár később elpusztult, de 1660-ban Hosszútóti Pál újra felépíttette. Ekkor költöztek ide a vár alá az időközben pusztává vált Hosztót település lakói, kik ezután hosszú időn át a végváriak életét élték.
Zalaszegvár a török hódoltság alatt palánkkal védett hely volt, mely sikeresen védekezett a török ellen. 1556-ban a falu ősi római katolikus plébániája is elpusztult, lakossága később evangélikus hitre tért át, és a régi templommal szemben fából és paticsfallal felépítette saját templomát, mellette haranglábbal, majd 1744 táján épült fel másik templomuk melyet Gyulai Gál Gábor építtetett. Mai templomuk Jézus Szive tiszteletére 1909-ben épült. 1910-ben 471 magyar lakosa volt.
A falu az 1950-es megyerendezés előtt Zala vármegye Sümegi járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 3,5% németnek mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 2,8%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 13,2% (18,1% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szegvár várának romjai, a Marcal folyó szegletében.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1799. február 14-én Gyulai Gaál Miklós honvéd tábornok
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zalaszegvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Zalaszegvár Helységnévtár