Kolontár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kolontár
Magyarok Nagyasszonya-templom
Magyarok Nagyasszonya-templom
Kolontár címere
Kolontár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásDevecseri
Jogállás község
Polgármester Horváth Zoltán (független)[1]
Irányítószám 8468
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség689 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség31,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kolontár (Magyarország)
Kolontár
Kolontár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 03″, k. h. 17° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 03″, k. h. 17° 28′ 30″
Kolontár (Veszprém megye)
Kolontár
Kolontár
Pozíció Veszprém megye térképén
Kolontár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolontár témájú médiaállományokat.

Kolontár község Veszprém megyében, a Devecseri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Devecsertől körülbelül 3 kilométerre délkeletre, Ajkától pedig körülbelül 5 kilométerre nyugatra található; lakott területén a két várost összekötő 7339-es út halad végig. Mivel Ajkán keresztül a megközelítési útvonala kissé körülményes, egyszerűbb lehet Devecser felől megközelíteni a települést azoknak is, akik Veszprém és az ország keletebbi részei felől igyekeznek Kolontárra; a 8-as főút devecseri leágazásától 4 kilométerre érhető el a község.

Vonattal is megközelíthető Kolontár, a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon.

A falu határában található, 58 hektáros területű Lőrintei-víztározó kedvelt horgászhely.

Történelem[szerkesztés]

A 18. századig[szerkesztés]

Kolontár történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. A régi magyar nyelvben a Caranthini, Carinthini, (azaz korontál ~ Kolontár) szó karintiait, karantánt jelentett, ezen szókifejezés a helység első telepeseinek valamikori származási helyére utalhat.

A falu első írásos említése Szent István király korából származik, 1019-ben Korunthal néven említik a települést. Ekkor a zalavári bencés apátság birtoka volt, és ide volt köteles dézsmát (tizedet) fizetni. A község nevét a későbbiekben, 1272-ben Korontál (Kuruntál) családnévként említik, ekkor Korontáli Péter nemes birtoka volt. Ezenkívül még egy 1274-es adománylevél határjárása is megemlíti Kolontár nemesi falut.

A 15. században már a források Kis- és Nagykorontált említenek, így a 14. vagy a 15. században Kolontár két külön településrészre szakadt. A 15. század végétől íródott veszprémi káptalan számadáskönyve megemlíti Koronthár falut és kis templomát. Magyarország 1488-as Veszprém vármegye közigazgatási beosztása szerint Kolontár a Vásárhelyi szék adóköteles települése volt. Az 1488 őszén készült Veszprém megyei adólajstrom szerint Nagykorontál 4 forintnyi adót fizetett, összesen 4 portával rendelkezett, földbirtokosai pedig Nagykorontáli Mihály és Nagykorontáli Imre voltak, akik 2-2 birtokkal és adóköteles háztartással rendelkeztek. Az adójegyzék szerint Kiskorontál (Nagykorontál határában, tőle délre feküdt) adója 1 forint, 1 birtokkal és adóköteles portával rendelkezett, földesura Kiskorontáli Péter volt.

A német betelepítésektől[szerkesztés]

A törökdúlás után újratelepítési szerződés eredményeképpen 15 német gazda vásárolta meg a pápaUgoddevecseri Esterházyak devecseri uradalmához tartozó Nagy-Kolontár pusztát és Kis-Kolontár pusztát felerészben. A községre jellemző a gazdálkodásnak kedvező természeti adottságain túl, szorgos, takarékos német lakosságának köszönhetően 1751-ben iskolát és 1772-ben templomot építettek.

A kolontári templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére lett felszentelve és megáldva, anyagi felajánlásokból. Ezen az ünnepen, amely mindig december 8-ra esik, ünnepelte a község a búcsúját, amelyet később (októberre) átnapoltak.

A kolontári iskola és a tanító szegénységéről Táncsics Mihály is tanúbizonyságot tett. Táncsics 1820 karácsonyától 1821. Szent György napjáig (április 23.) Kolontáron lakott és tanított segédtanítóként. Nem állt szándékában sokáig itt tanítani, mivel leírása szerint a helyi tanító nagyon szegény volt, így fizetést ő nem kapott. Arról is beszámol, hogy kis település révén nyáron nem, csak ősztől tavaszig jártak iskolába a gyerekek. Emellett a kolontáriak szeretetét és megbecsülését is kivívhatta, egyszer mikor a faluból elment „egy gazda ember, ki gyermekének a tanulásban való előmenetelével nagyon meg volt elégedve, irántam hálájábul” útravalóul élelemmel látta el.

1872. október 3-án megindult a forgalom a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, ahol megálló létesült a település számára.

A 20. század elején a jobb megélhetés reményében 78 kolontári lakos vándorolt ki Amerikába. Emléküket őrzi az 1911-ben felállított Szentháromság oszlop.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

Ajkai vörösiszap-katasztrófa[szerkesztés]

A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap ömlés térképvázlata

2010. október 4-én a déli órákban átszakadt a községhez közeli Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt mintegy 600–700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el a települést. A vörösiszap-áradat a Torna-patak völgyében a közeli Devecser felé folyt tovább, ott és még további településeken is súlyos károkat okozva.[3] Október 9-én az egész falut kitelepítették, mivel tovább gyengült a zagytározó gátjának északi fala.[4] A katasztrófát követően egy újabb esetleges gátszakadás kivédésére védőtöltés épült a község magasabban lévő részein, a templomdomb oldalától indulóan a Torna-patak bal partján. Lebontásra kerültek a védőtöltés és a vasútvonalon túli lakóterületei a községnek, így a Kossuth Lajos utca a polgármesteri hivataltól keletre eső szakasza és a Malom utca. A Kossuth utcai vasúton belüli lakótelkeinek helyén emlékpark létesült Életfával és Lélekharanggal. Az itt lévő egykori gazdasági épület egyetlenként megőrzésre került és mementóként őrzi a katasztrófa pusztítását. Az új lakóházak a Bezerédi utcában épültek fel 2010-2011. júliusa között.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Hanisch Mihály (KDNP)[5]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Tili Károly (független)[6]
  • 2014–2019: Tili Károly (független)[7]
  • 2019-től: Horváth Zoltán (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A mai napig többségében a sváb betelepítettek leszármazottai alkotják a lakosságot. A kolontári sváb nyelv annyire különbözött a környék más sváb falvaitól (Ajkarendek, Úrkút, Tósokberénd), hogy a környékbeli svábok nem is értették meg. A szocializmusban a kolontáriak nem mertek svábul megszólalni ezért sajnos a sváb beszéd eltűnt. Néhány tipikus név kiejtésében azonban a mai napig fennmaradt a kolontári jellegzetesség.

Jellegzetes kolontári sváb nevek és kiejtésük
Név a mai formájában Eredeti forma Fonetikus kiejtés
Ertl Ertl "Ertli"
Fischli Fischl "Fisli"
Glózer Gloser "Glózer"
Hanisch Hanisch "Hanis"
Holczer Holzer "Holcer"
Kirchner Kirchner "Krikner"
Koller Koller "Koller"
Léhmann Lehmann "Lémon"
Pauer Pauer "Pajer"
Rádl Radl "Rádli"
Somogyi Schomoti "Somogyi"
Stampf Stampf "Stamf"
Stumpf Stumpf "Stumf"
Steinmacher Steinmacher "Stamokker"
Steszli Stesl "Steszli"
Torma Kren "Torma"
Veingartner Weingartner "Vengotner"


A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 71,6%-a magyarnak, 4,7% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% szlováknak mondta magát (28,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,2%, református 0,9%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 3% (37,7% nem nyilatkozott).[8]

Pecsétleírása[szerkesztés]

A falu pecsétje valamikor az úrbéri rendezés ideje után keletkezhetett, de csak a későbbi időszakokból maradt fenn.

A település legelső ismert, negatív vésetű, ovális pecsétje egy 1787-ben keletezett iraton maradt fenn. Babérkoszorúval keretezett pecsétmezejének közepén lebegő, élével balra, hegyével felfelé álló ekevas, mellette kétoldalt egy-egy gabonakalász látható. A címerképeket alulról két pálmaág koszorúzza, felettük K G S betűk. (Kolontár Gemeinde Siegel = Kolontár község pecsétje, rövidítéseként). A pecsétmezőt hét, négyszirmú virág díszíti, a pecsét vörös viasz nyomatú. Egy hasonló motívumú negatív vésetű, kör alakú pecsét is fennmaradt 1849-ből, de annak felirata már Nagykolontar Helsig.

Pesty Frigyes helynévtára Kolontárról nem ad sok forrást, leírást 1864-ben. A leírás beszámol arról, hogy „a községnek nem volt más elnevezése, a nép tudomása szerint a mostanin kívül”, így Kolontár neve eredetileg is Kolontár volt, a bejövő német telepesek tehát nem adtak neki új nevet. Valamint arról írt, hogy nem lehet tudni, honnan történt a betelepítés, de annyi biztos, hogy a lakosság német ajkú volt. Így kijelenthető, hogy több forrásban megemlített magyar hangzású-nevű kolontári jobbágyok nem a betelepítés óta éltek a faluban. Ezt a dokumentumot négy kolontári lakos írta alá hitelesítésképp, amelyhez Kolontár viaszbélyegzős pecsétje is tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Magyarok Nagyasszonya-templom a Torna-patak feletti magaslaton áll. Épült barokk stílusban, 1772-ben.
  • Kolontári szentkút, valójában Devecser város területén található, de fekvését tekintve a községhez van közelebb. Egy 1805-ös feljegyzés szerint már az 1700-as években is rendszeresen jártak ide zarándokok, és hittek a kút vizének gyógyerejében. A 20. század első felében élénk vallási élet folyt itt. Anna-napkor tartották a búcsút, amelyre sok helyről érkeztek a hívek. A század második felében, a szocialista időben csoportosan nem látogathatták e helyet a zarándokok. A rendszerváltás után a kis kápolnát felújították, és az 1990-es évek közepétől ismét megindultak a szervezett zarándoklatok. 2003-tól minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a szentmisével egybekötött szentkúti búcsút. A vörös iszap katasztrófa a kutat körülvette, de el nem árasztotta, így a szentkút körüli hit megerősödött. Azóta eltelt időben a búcsúi zarándokok száma az előző évekhez képest megháromszorozódott.[9]
  • Bezerédi utca: A vörösiszap katasztrófát követő újjáépítés során 2010. októbere és 2011. júliusa között Kós Károly Egyesülés keretében Turi Attila és Zsigmond László építészek tervei alapján épültek az utca végén álló új lakóházak.[10]
  • Játékvár: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karán tanuló hallgatók építették a vörösiszap-katasztrófát követően
  • A Szentháromság szobrot 1911-ben az Amerikába kivándorolt lakosok állíttatták.
  • Szabadság domb remek kilátás tárul elénk a községre és a Bakonyra. Itt található a focipálya is.

Galéria[szerkesztés]

Helyi fellelt dokumentumok[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Iszapömlés Veszprém megyében
  4. kiürítették a falut
  5. Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]
  7. Kolontár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)[halott link]
  8. Kolontár Helységnévtár
  9. Emlékmű a kolontári Szentkútnál
  10. Isten hozott, kis sziget... Devecserben, Kolontáron

Külső hivatkozások[szerkesztés]