Nagyalásony

	Nagyalásony
	; Nagyalásony címere
	; Nagyalásony címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Devecseri
Jogállás	község
Polgármester	Csöngei Gábor (független)
Irányítószám	8484
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	456 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	31,98 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	14,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagyalásony Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 13′ 44″, k. h. 17° 21′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 44″, k. h. 17° 21′ 27″
	Nagyalásony Pozíció Veszprém megye térképén
	Nagyalásony weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyalásony témájú médiaállományokat.

Nagyalásony község Veszprém megyében, a Devecseri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pápától délnyugatra, Vid, Dabrony és Dáka közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve szláv személynévből alakult ki: a Vlasin-ból Oláson, majd Alásony lett.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település. Nevét már 1240-ben említették az oklevelek Olosun, Olasun majd 1488-ban Nagh Alason néven.

A falu a török hódoltság alatt is lakott hely volt, lakosai már ekkor nagyrészt evangélikusok voltak.

A 20. század elején Veszprém vármegye devecseri járásához tartozott.

1910-ben 932 lakosából 931 magyar volt. Ebből 177 római katolikus, 47 református, 697 evangélikus volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 0,4% németnek, 4,4% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,6%, református 7%, evangélikus 36,2%, felekezeten kívüli 4,2% (8,9% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Katolikus templom
Evangélikus templom

Itt éltek, itt születtek[szerkesztés]

Balázs János (Nagyalásony, 1914. november 4. – Budapest, 1989. március 16.); nyelvész, filológus, a nyelvészeti tudományok doktora(1965) a község szülötte.