Hidegkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hidegkút
Hidegkút címere
Hidegkút címere
Hidegkút zászlaja
Hidegkút zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállás község
Polgármester Dr. Kriszt András (független)[1]
Irányítószám 8247
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség410 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség29,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hidegkút (Magyarország)
Hidegkút
Hidegkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 08″, k. h. 17° 49′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 08″, k. h. 17° 49′ 33″
Hidegkút (Veszprém megye)
Hidegkút
Hidegkút
Pozíció Veszprém megye térképén
Hidegkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidegkút témájú médiaállományokat.

Hidegkút (németül Kaltenbrunn bei Weißbrunn) község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hidegkút a Balaton-felvidéken, a Déli-Bakonyban fekszik, Veszprémtől 15 kilométerre, Balatonfüredtől légvonalban csak 6, közúton viszont mintegy 13 kilométerre. Veszprém irányából a Tapolcára vezető 77-es főútból, annak 9,700-as kilométerszelvényénél dél felé kiágazó 73 107-es számú úton érhetjük el a települést, míg Balatonfüredről Balatonszőlősön át Tótvázsonyig kell eljutni a 7304-es úton, ahonnan a 73 108-as út vezet Hidegkút felé.

A csodálatos völgyben fekvő kis falut erdők, és hegyek veszik körbe, mint például a Recsek-hegy – mely szívesen látogatott hely a turisták számára is, hisz itt található a Noszlopy Gáspár-kilátó – de a völgy magasabban fekvő pontjairól Tihanyt és a Balaton déli partját is megcsodálhatjuk.

Története[szerkesztés]

A településről egy, az 1300-as években kiállított okiratban találhatjuk a legkorábbi ismert feljegyzést. Egyik része – Felső-, majd Kishidegkút – több nemesi család birtoka volt, másik része – Alsóhidegkút – a Fajszi Ányos-családé volt a középkorban. A török háborúk során többször kifosztották, 1664-től pedig teljesen elnéptelenedett. Az Esterházyak 1751-ben szabadmenetelű német jobbágyokkal telepítették be Kis- és Nagyhidegkutat, mely két község csak 1927-ben egyesült.

A Balaton irányába ereszkedő gyönyörű völgy felső végétől /ahol ma már körös-körül szántóföldek és erdők vannak/ húzódik a öt utcából álló kisközség. A völgy fölötti domb alján fakad a Hármas-forrás, melynek vize tovább folyva jelzi a Kis- és Nagyhidegkút közti határt. A községből különböző hosszúságú turistaútvonalak vezetnek a Recsek-hegy, a Som-hegy és a Koloska-völgy felé.

A kisközségnek kiemelkedő épülete a római katolikus templom, amely 1780-ra készült el. Ezt követő években került sor a templom berendezési tárgyainak elkészítésére (festési, képfaragói, asztalosmunkák, új harang készítése) majd később átalakítására, többszöri felújítására. A korábbi időszakot illetően két templomról is szól a krónika, de a másiknak maradványai ezidáig nem kerültek elő.

A község lakosainak száma 412 fő. A népesség zömében a szolgáltatásban Balatonfüreden és Veszprémben, kisebb részben a mezőgazdaságban tevékenykedik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80%-a magyarnak, 21,4% németnek mondta magát (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,8%, református 4,8%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 12,5% (27,2% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom: Szűz Mária bemutatása
  • Falumúzeum
  • Fő utca népies, öreg házai
  • Noszlopy Gáspár-kilátó és természeti értékek, a Hidegkúti-séd partvonala

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hidegkút Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]