Farkasgyepű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Farkasgyepű, Vmök Tüdőgyógyintézet légi fotón
Farkasgyepű
Farkasgyepű címere
Farkasgyepű címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásAjkai
Jogállás község
Polgármester Takácsné Légrádi Edina (független)[1]
Irányítószám 8582
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség355 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség35,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Farkasgyepű (Magyarország)
Farkasgyepű
Farkasgyepű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 17° 37′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 17° 37′ 54″
Farkasgyepű (Veszprém megye)
Farkasgyepű
Farkasgyepű
Pozíció Veszprém megye térképén
Farkasgyepű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasgyepű témájú médiaállományokat.

Farkasgyepű (németül Wirtshäusl) község Veszprém megyében, az Ajkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A 83-as főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A tüdőszanatórium a levegőből, Farkasgyepű
A farkasgyepüi tüdőgyógyintézet látképe a magasból

A település nevét 1401-ben említette először oklevél, de Farkasgyepű és környéke már ősidők óta lakott hely lehetett, melynek bizonyítékai a késői bronzkorból származó, a Pörös erdőben lévő, ma is fellelhető halomsírok, melyek feltárása során csont, cserép, bronz-tű és csontmaradványok kerültek napvilágra. Az itt talált leletek a pápai Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum Gyűjteményében találhatók.

A Bakonyban a honfoglalás után kialakuló államszervezet keretén belül Erdőispánságot hoztak létre, melynek székhelye Csehbányától délre néhány kilóméterre fekszik. Az Erdőispánság a később létrejött közigazgatási szervezettől függetlenül még sokáig működött. A területet mára visszafoglalta ugyan az erdő, de csekély falmaradványok így is fellelhetők itt.

A 14. századra a nagyarányú birtokadományozások és a közigazgatási szervezetek átalakítása következtében meggyengült az Erdőispánságok szerepe. Hölgykő várát Nagy Lajos király az 1378. március 17-én kelt alapítólevelében a Várostődi karthauzi szerzetesek kolostorának adományozta, majd 1555-ben, a Veszprémi Püspökség birtoka lett, és aztán tulajdonukban is maradt 390 éven át, 1945-ig.


Az 1910-es népszámláláskor Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott, lakosainak száma 374 volt. Ebből 45 magyar, 327 német, melyből 370 volt római katolikus.

1944 végén a nyilas vezetőség a Vörös Hadsereg elől először Farkasgyepűre tette át a székhelyét, amit Gyepű I. névvel illettek. Később innen Brennbergbányára települtek.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 25,6% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,7%, református 12,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,3% (26,2% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Csurgókút- vízesés - a Köves-patak szintkülönbsége folytán jött létre.
  • Pisztrángos-tó és környéke
  • Kőtemplom és plébániakert

Források[szerkesztés]

  • Farkasgyepű [1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Farkasgyepű Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]