Ugrás a tartalomhoz

Zalaerdőd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaerdőd
Zalaerdőd címere
Zalaerdőd címere		 Zalaerdőd zászlaja
Zalaerdőd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállásközség
PolgármesterBódis József Tibor (független)[1]
Irányítószám8344
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség237 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 23″, k. h. 17° 08′ 21″47.056411°N 17.139219°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 23″, k. h. 17° 08′ 21″47.056411°N 17.139219°E
Zalaerdőd (Veszprém vármegye)
Zalaerdőd
Zalaerdőd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Zalaerdőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaerdőd témájú médiaállományokat.

Zalaerdőd (1889-ig Nyavalád) község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban (az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye része volt).

Fekvése

[szerkesztés]

Veszprém vármegye legnyugatibb települése, a Kemenesalján fekszik, Vas és Zala vármegye határán. Közigazgatási területén elhalad a Keszthely északi határvidékétől egészen Jánosházáig húzódó 7331-es út, de lakott területeit csak az abból kelet felé kiágazó 73 168-as út érinti (amely aztán tovább folytatódik Hetyefő és Dabronc felé).

A legközelebbi települések: Hetyefő 2 kilométerre és a Vas vármegyei Keléd 3,5 kilométerre. A legközelebbi vasúti megállóhely, a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon Dabronc déli szélén található Dabronc megállóhely körülbelül 4,5 kilométerre helyezkedik el.

Története

[szerkesztés]

A település legkorábbi okleveles említése 1351-ből ismert, akkor Nauylad néven jegyezték fel, mint a Nyavalád család birtokát; az első ismert birtokos Nyavalyádi Henrik fia, Jakab volt. Nevét 1426-ban is említette egy oklevél, mint Szentlászló Márton birtokát. Később a Marczali család kapta meg királyi adományként.

1454-ben Marczali János somogyi főispán az akkor lakatlan pusztát az erenyei pálosoknak adta, majd adományát 1458-ban Mátyás király is megerősítette.

Nyavalyád 1494-ben és 1496-ban az összeírásokban a Szent György vár tartozékaként szerepelt. Szentgyörgy vára a Marczaliaké volt. A török időkig több birtokosa is volt, de határa nagyrészt az erenyei pálos rend birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1650-től mint puszta, 1656-tól már mint lakatlan hely, majd Nyavalád a pápai monostor birtoka lett.

A törökök kiűzését követően 1702-ben települt újra a falu, az új telepesek – többek között - három évre szóló adómentességet és szabad költözködési jogot kaptak. A 18. század közepe után a tüskevári konvert birtokaként szerepelt az összeírásokban.

1799-től a Rokolyán–Nyavaládi közalapítványé, 1824-től 1945-ig, a Katolikus Vallásalap somlóvásárhelyi uradalmához tartozott. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás után határának nagyobb része a Vallásalapítványé volt, majd az 1945-ös földosztáskor jutott a helybeliek kezére.

1910-ben 743 lakosából 741 magyar volt. Ebből 733 római katolikus, 10 izraelita volt. A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Bódis József (független)[3]
  • 1994–1998: Bódis József (független)[4]
  • 1998–2002: Bódis József (független)[5]
  • 2002–2006: Bódis József (független)[6]
  • 2006–2010: Bódis József Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Bódis József Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Bódis József Tibor (független)[9]
  • 2019–2024: Bódis József (független)[10]
  • 2024– : Bódis József Tibor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
250
241
232
207
238
231
237
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,4% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,7%, református 3,3%, felekezeten kívüli 1,4% (37,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 1,3% cigánynak, 0,4% románnak, 0,4% lengyelnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,4% volt római katolikus, 3,8% református, 0,8% evangélikus, 2,1% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 10,1% felekezeten kívüli (29,8% nem válaszolt).[12]

Címerének magyarázata

[szerkesztés]

Felső, zöld mezejében az aranyszínű korona azt jelképezi , hogy a község 600 éven át Zala vármegyéhez tartozott. A pajzs alsó, aranyszínű mezőjében látható zöld színű eke és tölgyfa az erdőgazdálkodást jelképezi, a kereszt pedig azt, hogy a község több mint ötszáz éven át a pálos szerzetesrend birtoka volt.[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Régi mondások, falucsúfolók a településről

[szerkesztés]
  • Nyavaládon lepallózták a vetést, hogy meg ne fagygyon. [A mondás eredete nem tisztázott.][15]
  • Nyirád, Nyárád, Nyavalád, nyalod a ló v……t.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Z települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. ↑ Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. ↑ [Tibor https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=19&TAZ=211&W=4 Zalaerdőd települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. ↑ Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  11. ↑ Zalaerdőd Helységnévtár
  12. ↑ Zalaerdőd Helységnévtár
  13. ↑ Magyar Állami Jelképek: Címerkereső (magyar nyelven) (html). Miniszterelnöki Hivatal. [2011. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  14. ↑ Kocsányostölgy (magyar nyelven) (html). Országos Erdészeti Egyesület. [2011. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  15. ↑ a b Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal. Online hozzáférés: 2025. február 28.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zalaerdőd&oldid=27945855”