Zalaerdőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zalaerdőd
Zalaerdőd címere
Zalaerdőd címere
Zalaerdőd zászlaja
Zalaerdőd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállás község
Polgármester Bódis József (független)[1]
Irányítószám 8344
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség232 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaerdőd (Magyarország)
Zalaerdőd
Zalaerdőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 03′ 05″, k. h. 17° 07′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 05″, k. h. 17° 07′ 37″
Zalaerdőd (Veszprém megye)
Zalaerdőd
Zalaerdőd
Pozíció Veszprém megye térképén
Zalaerdőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaerdőd témájú médiaállományokat.

Zalaerdőd község Veszprém megyében, a Sümegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Veszprém megye legnyugatibb települése, a Kemenesalján fekszik, Vas és Zala megye határán. Közigazgatási területén elhalad a Keszthely északi határvidékétől egészen Jánosházáig húzódó 7331-es út, de lakott területeit csak az abból kelet felé kiágazó 73 168-as út érinti (amely aztán továbbfolytatódik Hetyefő és Dabronc felé).

A legközelebbi települések: Hetyefő 2 kilométerre és a Vas megyei Keléd 3,5 kilométerre. A legközelebbi vasúti megállóhely, a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon Dabronc déli szélén található Dabronc megállóhely körülbelül 4,5 kilométerre helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Zalaerdőd nevét 1351-ben említette először oklevél Nauylad néven, mint a Nyavalád család birtokát. Első ismert birtokosa Nyavalyádi Henrik fia, Jakab volt. Nevét 1426-ban is említette egy oklevél, mint Szentlászló Márton birtokát. Később a Marczali család kapta meg királyi adományként.

1454-ben Marczali János somogyi főispán az akkor lakatlan pusztát az erenyei pálosoknak adta, majd adományát 1458-ban Mátyás király is megerősítette.

Nyavalyád 1494-ben és 1496-ban az összeírásokban a Szent György vár tartozékaként szerepelt. Szentgyörgy vára a Marczaliaké volt. A török időkig több birtokosa is volt, de határa nagyrészt az erenyei pálos rend birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1650-től mint puszta, 1656-tól már mint lakatlan hely, majd Nyavalád a pápai monostor birtoka lett.

1702-ben települt újra a falut, az új telepesek – többek között - három évre szóló adómentességet, szabad költözködési jogot kaptak. A 18. század közepe után a tüskevári konvert birtokaként szerepelt az összeírásokban.

1799-től, a Rokolyán–Nyavaládi közalapítványé, 1824-től 1945-ig, a Katolikus Vallásalap somlóvásárhelyi uradalmához tartozott. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás után határának nagyobb része a Vallásalapítványé, majd az 1945-ös földosztáskor jutott a helybeliek kezére.

1910-ben 743 lakosából 741 magyar volt. Ebből 733 római katolikus, 10 izraelita volt. A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ifj. Bódis József (független)[3]
  • 1994–1998: Bódis József (független)[4]
  • 1998–2002: Bódis József (független)[5]
  • 2002–2006: Bódis József (független)[6]
  • 2006–2010: Bódis József Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Bódis József Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Bódis József Tibor (független)[9]
  • 2019-től: Bódis József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,4% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,7%, református 3,3%, felekezeten kívüli 1,4% (37,6% nem nyilatkozott).[10]

Címerének magyarázata[szerkesztés]

Felső, zöld mezejében az aranyszínű korona azt jelképezi , hogy a község 600 éven át Zala megyéhez tartozott. A pajzs alsó, aranyszínű mezőjében látható zöld színű eke és tölgyfa az erdőgazdálkodást jelképezi, a kereszt pedig azt, hogy a község több mint ötszáz éven át a pálos szerzetesrend birtoka volt.[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Z települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. [Tibor https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=19&TAZ=211&W=4 Zalaerdőd települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Zalaerdőd Helységnévtár
  11. Magyar Állami Jelképek: Címerkereső (magyar nyelven) (html). Miniszterelnöki Hivatal. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  12. Kocsányostölgy (magyar nyelven) (html). Országos Erdészeti Egyesület. [2011. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]