Nagyesztergár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyesztergár
Nagyesztergár01v.jpg
Nagyesztergár címere
Nagyesztergár címere
Nagyesztergár zászlaja
Nagyesztergár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállás község
Polgármester Szirbek Tiborné (független)[1]
Irányítószám 8415
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség1156 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség62,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyesztergár (Magyarország)
Nagyesztergár
Nagyesztergár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″
Nagyesztergár (Veszprém megye)
Nagyesztergár
Nagyesztergár
Pozíció Veszprém megye térképén
Nagyesztergár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyesztergár témájú médiaállományokat.
Ányos ház emléktáblája
Purgly-kastély
Millenniumi emlékmű

Nagyesztergár (németül Großestergei) község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyesztergár a Bakonyban, Veszprém megyében, Zirctől 3 kilométer távolságban fekszik. Főutcája a Zircet Mórral összekötő 8216-os közút, amely itt nagyrészt a Radnóti Miklós út, a község keleti részében a Kölcsey Ferenc út nevet viseli. Hangulatos, nyugodt falusias légkörű település, igazi kikapcsolódást biztosít az idelátogatóknak.

Nevének eredete[szerkesztés]

Az Esztergár név feltételezések szerint a faragó, esztergályos jelentésű szláv strugar szóból származik, ami a magyar nyelvben nyerte el mai alakját.

Története[szerkesztés]

A település nevének első ismert említése 1270-ből származik, akkor Wzturgar formában jegyezték fel a nevét.

A török hódoltság ideje után a község első ismert nevű telepese Miller Mátyás volt, aki 1748-ban, Szent Iván hava (június) táján érkezett meg Esztergárra. 1748 és 1751 között további bevándorlók érkeztek, akikkel Ányos Ferenc földbirtokos 1751. január 1-jén kötötte meg azt a „contractust” (szerződést), amely a birtok úrbéri viszonyait szabályozta. A korai telepesek főként fakitermeléssel, faszénégetéssel és juhtartással foglalkoztak.

Sajnos arról, hogy Ányos Ferenc milyen módon, és honnan hozatott telepeseket, nem maradt fenn irat. Annyi ismert, hogy Esztergár – akárcsak a többi környező bakonyi falu is – Dél-Németországból települt be. A lakosok a dunai bajor nyelvjárásra épülő, archaikus vonásokat őrző keverék nyelvjárást beszélnek, amely már az új hazában alakult ki.

Később a település Nagyesztergárra és Kisesztergárra tagozódott, utóbbi ma a Kardosrét nevet viseli.

Az itteni lelkészséget 1770. július 15-től Hoffer Ferdinánd Minerita atya kezdi meg Ányos Ferenc házában, ahol a család Nepomuki Szent János tiszteletére kápolnát rendezett be; a lelkészségnek már az első évtől kezdve saját anyakönyvi nyilvántartása lett, Kardosréttel együtt. A község mai temploma 1796-ban épült.

A második világháborút követő kitelepítések után Csehszlovákiából felvidéki magyar családok kerültek ide.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 13,5% németnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,4% (22% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom, amely az 1796-1798 között, Fellner Jakab tervei alapján épült, barokk stílusban. Belső tere egyhajós, félköríves szentéllyel, ahol megtalálható a XVIII. századból származó oltár szép Madonna-képe. Falán emléktáblát helyeztek el a két világháborúban elhunyt áldozatok emlékére és a településről kitelepítettek tiszteletére, továbbá 1996. augusztus 18. óta – akkor ünnepelték a templom fennállásának 200 éves évfordulóját –, ugyanott látható a Rokonai Simon atya tiszteletére készített emléktábla is.
  • Millenniumi emlékmű
  • Ányos Pál (1756-1784) szülőháza
A Hosszúháznak hívott egykori kúria 1770-ben épült barokk stílusban. Falán fehér márványból készült emléktábla látható, felirata:
"Bakony erdejének szállottam keblében
Hol kedvemet érzem tellyes mértékben."
Ebben a házban született 1756. december 28-án
ÁNYOS PÁL
költő, a felvilágosodás korának egyik kiemelkedő egyénisége.
  • Purgly-kastély, helytörténeti múzeum: a település múltját, szokásait, tárgyi emlékeit mutatja be.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Német Bad-Kreuznach, Németország (2001)

2001-ben aláírták a partnerkapcsolati szerződést a Bad-Kreuznach-i Partnerkapcsolatok Szövetségével /Rajna-vidék/ Fürfeldben, mely 1000 km távolságban található Nagyesztergártól. Majd 2002-ben Nagyesztergáron megerősítették a partnerkapcsolati szerződésüket.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagyesztergár Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Nagyesztergár
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyesztergár témájú médiaállományokat.