Szécsiszentlászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szécsiszentlászló (Motvarjevci)
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Alsómarác
Rang falu
Alapítás éve 1338
Polgármester Alojz Glavač
Irányítószám 9207
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 189 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 203 m
Terület 10,19 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Szécsiszentlászló (Szlovénia)
Szécsiszentlászló
Szécsiszentlászló
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 42′ 20″, k. h. 16° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 20″, k. h. 16° 21′ 00″

Szécsiszentlászló (röviden Szentlászló, szlovénül Motvarjevci) szlovéniai magyarok által lakott falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 18 km-re keletre a Muravidék északi részén, Szlovénia Vendvidéki-dombság (Goričko) nevű tájegységében, a Kebele-patak partján, közvetlenül a szlovén-magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1338-ban "Villa Sancti Ladislai" alakban említik először. 1391-ben királyi adományként "Poss. Kebelezenthlazlo" néven a Széchy család birtoka lett. 1425-ben "poss. Othmarfahva" néven a Széchyeké, majd 1437-ben "Poss. Othmarfalwa al. nom. Kebelezenthlazlo" néven a család új adományul nyeri. 1499-ben "Zenthlazlo" néven szerepel.[2] A Széchyek fiági kihalása után a 17. század végén adásvétellel a Szapáryak birtoka lett.

Vályi András szerint "SZENT LÁSZLÓ. Szétsi Sz. László. Magyar falu Szala Várm. földes Ura G. Szapáry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Györgyvőlgyének szomszédságában, és ennek filiája; határja is hozzá hasonlító." [3]

Fényes Elek szerint " Szécsi-Szent-László, magyar falu, Zala vmegyében, 74 kath., 218 ref. lak. F. u. gr. Szapáry. Ut. p. A. Lendva." [4]

1910-ben 501, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott, néprajzilag pedig az Őrség része. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1931-ben 359 magyar és 51 szlovén nemzetiségű polgárt írtak össze. A falu iskolájában az 1933/34-es tanévig magyar nyelven oktattak, azonban ezt követően szlovén tanító érkezett a faluba, aki nem tudott magyarul, így a magyar nyelvű tanításnak is vége lett. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott. Az 1940/41-es tanév adatai szerint a helybeli iskola 40 tanulója közül már ismét valamennyi magyar volt. 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 189 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom.
  • Római kori halomsírok.
  • Kulturális emlék az 1906-ban épített Vogler-ház és az 1928-ban épített malom.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 10.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.