Tüskeszer
| Tüskeszer (Trnje) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Cserföld |
| Rang | falu |
| Polgármester | Anton Tornar |
| Irányítószám | 9232 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 544 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 168 m |
| Terület | 4,04 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tüskeszer
Pozíció Szlovénia térképén
| |
| é. sz. 46° 35′ 12″, k. h. 16° 18′ 34″46.586667, 16.30944446.586667°N 16.309444°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 12″, k. h. 16° 18′ 34″46.586667, 16.30944446.586667°N 16.309444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskeszer témájú médiaállományokat. | |
Tüskeszer (szlovénül: Trnje) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföld községhez tartozik.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 15 km-re délkeletre a Csernec-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A belatinci uradalom része, az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.
Fényes Elek szerint " Tüskeszer, vindus tót falu, Zala vmegyében, 518 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. p. A.-Lendva. " [2]
1910-ben 826, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 551 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnája.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||