Középbeszterce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Középbeszterce (Srednja Bistrica)
A Segítő Szűzanya-kápolna.
A Segítő Szűzanya-kápolna.
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Cserföld
Rang falu
Alapítás éve 1381
Polgármester Anton Tornar
Irányítószám 9232
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 407 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 171 m
Terület 2,97 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Középbeszterce (Szlovénia)
Középbeszterce
Középbeszterce
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 16° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 16° 16′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Középbeszterce témájú médiaállományokat.

Középbeszterce (korábban Közép-Bisztricza, szlovénül Srednja Bistrica, vendül Srejdnja Bistrica) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföldhöz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 15 km-re délkeletre a Mura bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Középbeszterce a három középkori Beszterce falu egyike, melyeket ekkor még Belső-, Külső- és Nagybeszterceként említenek. 1381-ben "Belseubezterche, Nogbezterche", 1389-ben "Belseubestriche, Kylseubreztriche", 1411-ben "Utraque Bestricze", 1428-ban "Utraque Byztriche" néven szerepelnek a korabeli forrásokban. Nemti (ma Lenti) várának uradalmához, később a belatinci uradalomhoz tartoztak.[2]

Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint " BISZTRICE. Bisztricz. Alsó, felső, és köz Bisztricze, elegyes faluk Szala Vármegyében, fekszenek Bellatinczhoz nem meszsze, termésbéli vagyonnyaikra nézve, első Osztálybéliek." [3]

Fényes Elek szerint " Bisztricza (Közép), vindus-tót falu, Zala vármegyében, 304 kath. lak. Mind a 3 a Mura mellékén fekszik, s róna lapályos vidéke igen termékeny. F. u. Gyika. " [4]

1910-ben 522, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 407 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1823-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.