Muraszentmária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Muraszentmária (Sveta Marija)
Sveta Marija municipality location.GIF
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Muraszentmária
Jogállás falu
Alapítás éve 1334
Polgármester Dean Hunjadi
Irányítószám 40326
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 1690 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 23,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Muraszentmária (Horvátország)
Muraszentmária
Muraszentmária
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 20′ 00″, k. h. 16° 44′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 00″, k. h. 16° 44′ 40″
Muraszentmária weboldala

Muraszentmária (horvátul Sveta Marija, korábban Sveta Marija na Muri) falu és község Horvátországban Muraköz megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 25 km-re, Perlaktól 10 km-re keletre a Dráva bal partján fekszik. Muraszentmárián kívül Alsómihályfalva tartozik még a községhez.

Története[szerkesztés]

A települést 1334-ben a zágrábi püspökség oklevelében a Mura és a Dráva közötti plébániák felsorolásában említik először, hogy Szentmária Alsódomboru, Alsómihályfalva falvakkal, valamint Kotor és Légrád várakkal együtt a muravidi Szent Vid plébániához tartozik. I. Lajos király 1350-ben Muraközzel együtt Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek az uradalmat 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük.

1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Az 1467-es összeírásban Szentmária "Altarczen" néven szerepel, melyet Hadrovics László a kaj horvát "altar", azaz oltár szóból származtat. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1478-ban a települést Csáktornya tartozékai között "Drusilowecz" néven Szent Vid (a mai Muravid) szomszédjaként[2] említik és e néven szerepel az 1716-os egyházi vizitációban is. Ugyanez az oklevél a mai település másik részét „Allterczen” néven említi.[2] 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett.

A Zrínyiek korában 1638-ban két települést, Altareczet és Szent Máriát együtt már Szent Mária néven említik. Amikor Zrínyi IV. György áttért a protestáns hitre a csáktornyai uradalomban betiltotta a katolikus istentiszteletet és a protestánsok károkat okoztak a katolikus templomokban. Ezzel kapcsolatban Josip Bedeković pálos atya 1752-ben írt "Natale solum magni ecclesiae doctoris sancti Hieronymi Stridonis occultatum" című művében megemlíti, hogy Szent Mária temploma nagyon régi és a Szűzanya tiszteletére van szentelve. Benne található a Szűzanya messze földön híres csodatevő képe, melyet a protestánsok megszentségtelenítettek. A Zrínyiek 1691-ig voltak a település urai. Ezután a kincstáré lett. 1719-ben a király szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " SZENT MÁRIA. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Althán Uraság, lakosai katolikusok; határja meglehetős. " [3]

1910-ben 2335, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920-ig Zala vármegye Perlaki járásának része. Ezt követően a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd 1929-től Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1944 között visszakerült Magyarországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1990-től a független Horvátországhoz tartozik. Muraszentmária csak 1997-ben lett önálló község, addig Kotorhoz tartozott. 2001-ben a községnek 2433, Muraszentmária falunak 1690 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. Elődje a Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna volt, melynek helyére 1782-ben építették fel a mai késő barokk templomot. Tornya 1795 és 1806 között épült.1789-ig a muravidi Szent Vid plébánia filiája volt, ekkor önálló plébániatemplom lett. A hat oltár és a szószék késő barokk. A főoltárba komponált nagy barokk szobor a domonkosok ptuji kolostorából származik. Későgótikus nagyméretű orgonája 1869-ben készült L. Ebner műhelyében. A templomot 1910-ben olasz festők festették ki, Giovanni Berti udinei mester vezetésével. A templom mellett a Sátánon győzelmet arató Szűzanya kora barokk oszlopa áll. A templomot kis park övezi, ahol padok nyújtanak pihenést a zarándokoknak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
  2. ^ a b Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.