Muraszentmária
| Muraszentmária (Sveta Marija) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Muraszentmária |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1334 |
| Polgármester | Dean Hunjadi |
| Irányítószám | 40326 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1990 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 23,4 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 20′, k. h. 16° 44′46.333333°N 16.733333°EKoordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 16° 44′46.333333°N 16.733333°E | |
| Muraszentmária weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszentmária témájú médiaállományokat. | |
Muraszentmária (horvátul: Sveta Marija, korábban Sveta Marija na Muri) falu és község Horvátországban Muraköz megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 25 km-re, Perlaktól 10 km-re keletre a Dráva bal partján fekszik. Muraszentmárián kívül Alsómihályfalva tartozik még a községhez.
Története
[szerkesztés]A települést 1334-ben a Zágrábi egyházmegye oklevelében a Mura és a Dráva közötti plébániák felsorolásában említik először, hogy Szentmária Alsódomboru, Alsómihályfalva falvakkal, valamint Kotor és Légrád várakkal együtt a muravidi Szent Vid plébániához tartozik. I. Lajos király 1350-ben Muraközzel együtt Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek az uradalmat 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük.
1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Az 1467-es összeírásban Szentmária "Altarczen" néven szerepel, melyet Hadrovics László a kaj horvát "altar", azaz oltár szóból származtat. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1478-ban a települést Csáktornya tartozékai között "Drusilowecz" néven Szent Vid (a mai Muravid) szomszédjaként[2] említik és e néven szerepel az 1716-os egyházi vizitációban is. Ugyanez az oklevél a mai település másik részét „Allterczen” néven említi.[2] 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett.
A Zrínyiek korában 1638-ban két települést, Altareczet és Szent Máriát együtt már Szent Mária néven említik. Amikor Zrínyi IV. György áttért a protestáns hitre a csáktornyai uradalomban betiltotta a katolikus istentiszteletet és a protestánsok károkat okoztak a katolikus templomokban. Ezzel kapcsolatban Josip Bedeković pálos atya 1752-ben írt "Natale solum magni ecclesiae doctoris sancti Hieronymi Stridonis occultatum" című művében megemlíti, hogy Szent Mária temploma nagyon régi és a Szűzanya tiszteletére van szentelve. Benne található a Szűzanya messze földön híres csodatevő képe, melyet a protestánsok megszentségtelenítettek. A Zrínyiek 1691-ig voltak a település urai. Ezután a kincstáré lett. 1719-ben a király szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " SZENT MÁRIA. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Althán Uraság, lakosai katolikusok; határja meglehetős. " [3]
1910-ben 2335 lakosa volt, közülük 2286 horvát és 49 magyar anyanyelvű volt.[4]. 1920-ig Zala vármegye Perlaki járásának része. Ezt követően a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd 1929-től Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1944 között visszakerült Magyarországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1990-től a független Horvátországhoz tartozik. Muraszentmária csak 1997-ben lett önálló község, addig Kotorhoz tartozott. 2001-ben a községnek 2433, Muraszentmária falunak 1690 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]A község népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6][7] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 2.950 | 2.978 | 2.755 | 3.066 | 3.091 | 3.709 | 3.683 | 3.426 | 3.738 | 3.458 | 3.185 | 3.052 | 2.794 | 2.601 | 2.433 | 2.317 | 1.990 |
A település népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[8][9][10] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 1.836 | 1.838 | 1.731 | 1.968 | 1.976 | 2.335 | 2.290 | 2.114 | 2.388 | 2.300 | 2.131 | 2.084 | 1.953 | 1.835 | 1.690 | 1.594 | 1.374 |
Oktatás
[szerkesztés]A faluban található a Sveta Marija Általános Iskola, amelynek Alsómihályfalván van egy fiókiskolája. Az iskola mellett található a Kockavica nevű óvoda.
Kultúra
[szerkesztés]- KUD Ivan Mustač – Kantor Kulturális és Művészeti Egyesület
- A szentmáriai csipke védett kulturális érték.
Egyesületek
[szerkesztés]- KUD Ivan Mustač – Kantor Kulturális és Művészeti Egyesület
- DVD Sveta Marija Önkéntes Tűzoltó Egyesület
- Amalija Kranjec Nőegyesület
- Muraközi Nyugdíjasok Egyesülete
Sport
[szerkesztés]- NK Mladost Sveta Marija futballklub
- ŠRD Klen Sveta Marija sporthorgász egyesület
- TK Sveta Marija teniszklub
- „Patka” vadásztársaság Donji Vidovec – Sveta Marija
- SK Sveta Marija asztalitenisz klub
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma[11] középkori eredetű. Elődje a Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna volt, melynek helyére 1782-ben építették fel a mai késő barokk templomot. Tornya 1795 és 1806 között épült.1789-ig a muravidi Szent Vid plébánia filiája volt, ekkor önálló plébániatemplom lett. A hat oltár és a szószék késő barokk. A főoltárba komponált nagy barokk szobor a domonkosok ptuji kolostorából származik. Későgótikus nagyméretű orgonája 1869-ben készült L. Ebner műhelyében. A templomot 1910-ben olasz festők festették ki, Giovanni Berti udinei mester vezetésével. A templom mellett a Sátánon győzelmet arató Szűzanya kora barokk oszlopa áll. A templomot kis park övezi, ahol padok nyújtanak pihenést a zarándokoknak.
További információk
[szerkesztés]- Muraszentmária község hivatalos oldala
- Muraszentmária a búcsújárás honlapján
- Horvátország kulturális emlékei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2026. január 19.)
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1121.