Balatonmagyaród

	Balatonmagyaród
; Balatonmagyaród címere	; Balatonmagyaród zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Erdős János (független)
Irányítószám	8753
Körzethívószám	93
	Népesség
Teljes népesség	375 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	12,91 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	31,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Balatonmagyaród Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 35′ 44″, k. h. 17° 10′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 44″, k. h. 17° 10′ 33″
	Balatonmagyaród Pozíció Zala vármegye térképén
	Balatonmagyaród weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonmagyaród témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonmagyaród község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonmagyaród a Kis-Balaton mellett, Zalavártól délre, a Zalakomár és Sármellék között futó 6831-es út mellett fekszik, autóbusszal leginkább Zalakomárról jól megközelíthető, de érkezik járat ide Keszthelyről is. A település területének egy jelentős hányada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védettsége alatt áll.

Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.^[3]

Története[szerkesztés]

A település első ismert említése 1308-ból való Magyarad formában. A 14. században sűrűn cserélt gazdát, majd 1470 körül a Báthoryak tulajdonába került. A törökök már az 1530-as években jártak a településen, ám ekkor még csak az átkelőt használták. Az 1540-es évektől azonban sűrűn pusztítottak a faluban is, de a zalavári és komáromi katonák is portyáztak a községben. A 17. századtól a törökök adóztak is a faluban. 1686-ban németek és horvátok keltek át Magyaródon, és teljesen felgyújtották azt. A sok viszontagság ellenére a falu mindig újraépült.

1696-ban Széchényi György kezére jutott, és gyors fejlődésnek indult a település. S a falu nagy nyitottságából következő támadások és járványok, valamint a Zala áradásai ellenére jelentős településsé fejlődött. 1739-ben fatemplomot kapott a település. A 19. században több nemesi család is megjelent Magyaródon, de jobbágyok is nagy számban választották új lakhelyüknek. 1848-ban már 752 fő élt itt, a 19. század végére pedig bőven 1000 fő felett volt a lakossága, többségében középparaszt.

Az 1920-ban kezdődött meg a Kis-Balaton lecsapolása, mely révén sok értékes mezőgazdasági földhöz jutott a település. 1924-ben nagyközség lett, illetve a Széchenyiek zalai uradalmának központja. Az 1960-as évektől lakosságszáma nagyban lecsökkent, mivel sokan városokba költöztek. Az 1990-es évektől, a Kis-Balaton rekonstrukciójával egyre nagyobb szerep jutott a településen az idegenforgalomnak, amely mára egyik főprofiljává vált. A településen polgárőrség is működik.^[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Bognár Józsefné (Agrárszövetség)^[5]
1994-1998: Bognár Józsefné (független)^[6]
1998-2002: Németh Zoltán (független)^[7]
2002-2006: Németh Zoltán (független)^[8]
2006-2010: Németh Zoltán Lajos (független)^[9]
2010-2014: Kalász Mátyás János (független)^[10]
2014-2019: Kalász Mátyás János (független)^[11]
2019-től: Erdős János (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,1%, német 2,5%. A lakosok 86,4-a% római katolikusnak, 1,59% reformátusnak, 5,67% felekezeten kívülinek vallotta magát (5,2% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Állatsimogató - Fenyvespuszta
Kányavári-sziget és hídja
Kápolnapusztai bivalyrezervátum
Kis-Balaton
Római katolikus templom

Állatsimogató - Fenyvespuszta
A Kányavári-híd a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban
Vízibivalyok a kápolnapusztai bivalyrezervátumban

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
↑ Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
↑ Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
↑ Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
↑ Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Balatonmagyaród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal