Balatonmagyaród
| Balatonmagyaród | |||
 | |||
| A községen átvezető 6831-es út a belterület északi szélén, dél felé nézve | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Erdős János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8753 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 398 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 35′ 44″, k. h. 17° 10′ 33″46.595681°N 17.175731°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 44″, k. h. 17° 10′ 33″46.595681°N 17.175731°E | |||
 Balatonmagyaród
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Balatonmagyaród weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonmagyaród témájú médiaállományokat. | |||
Balatonmagyaród község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Balatonmagyaród a Kis-Balaton mellett, Zalavártól délre, a Zalakomár és Sármellék között futó 6831-es út mellett fekszik, autóbusszal Zalakomárról jól megközelíthető, de buszjárat köti össze Keszthellyel is. A település területének jelentős része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védettsége alatt áll.
Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal[3] is.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település első ismert említése 1308-ból való Magyarad formában. A 14. században sűrűn cserélt gazdát, majd 1470 körül a Báthoryak tulajdonába került. A törökök már az 1530-as években jártak a településen, ám ekkor még csak az átkelőt használták. Az 1540-es évektől azonban sűrűn pusztítottak a faluban. A zalavári és komáromi katonák is portyáztak a településen. A 17. századtól a törökök adóztak is a faluban. 1686-ban németek és horvátok keltek át Magyaródon, és teljesen felgyújtották. A sok viszontagság ellenére a falu mindig újraépült.
1696-ban Széchényi György kezére jutott, gyors fejlődésnek indult, s a nagy nyitottságából következő támadások és járványok, valamint a Zala áradásai ellenére jelentős településsé fejlődött. 1739-ben fatemplom épült Magyaródon. A 19. században több nemesi család is települt a faluba, s jobbágyok is nagy számban választották új lakhelyüknek. 1848-ban már 752 lakosa volt, a 19. század végére pedig 1000-nél is több, többségében középparaszt.
1920-ban kezdődött meg a Kis-Balaton lecsapolása, amelynek köszönhetően értékes mezőgazdasági földekhez jutott a település. 1924-ben nagyközség lett, illetve a Széchenyiek zalai uradalmának központja. Az 1960-as évektől lakosságszáma jelentősen csökkent, mert sokan városokba költöztek. Az 1990-es évektől a Kis-Balaton rekonstrukciójával egyre nagyobb szerep jutott a településen az idegenforgalomnak, amely mára egyik fő bevételi forrásává vált. A településen polgárőrség is működik.[4]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Bognár Józsefné (Agrárszövetség)[5]
- 1994–1998: Bognár Józsefné (független)[6]
- 1998–2002: Németh Zoltán (független)[7]
- 2002–2006: Németh Zoltán (független)[8]
- 2006–2010: Németh Zoltán Lajos (független)[9]
- 2010–2014: Kalász Mátyás János (független)[10]
- 2014–2019: Kalász Mátyás János (független)[11]
- 2019–2024: Erdős János (független)[12]
- 2024– : Erdős János (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 456 | 440 | 427 | 375 | 417 | 406 | 389 | 398 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,1%, német 2,5%. A lakosok 86,4-a% római katolikusnak, 1,59% reformátusnak, 5,67% felekezeten kívülinek vallotta magát (5,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 80,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% németnek, 0,7% cigánynak, 0,2-0,2% szlováknak, lengyelnek és örménynek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,4% volt római katolikus, 1% református, 0,7% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Állatsimogató - Fenyvespuszta Archiválva 2012. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kányavári-sziget és hídja
- Kápolnapusztai bivalyrezervátum
- Kis-Balaton
- Római katolikus templom
A Kányavári-híd a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban
Vízibivalyok a kápolnapusztai bivalyrezervátumban
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Balatonmagyaród települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 30..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve".
- ↑ "Zala megyei polgárőr egyesületek". zmpsz.hu. Hozzáférés: 2016. július 7..
- ↑ "Balatonmagyaród települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Balatonmagyaród települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1..
- ↑ "Balatonmagyaród települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 28..
- ↑ "Balatonmagyaród települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 28..
- ↑ "Balatonmagyaród települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 28..
- ↑ "Balatonmagyaród települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 17..
- ↑ "Balatonmagyaród települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 28..
- ↑ "Balatonmagyaród települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 24..
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Balatonmagyaród Helységnévtár
.svg)
