Gutorfölde
| Gutorfölde | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nyakas István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8951 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 888 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,07 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gutorfölde
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 38′ 34″, k. h. 16° 44′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 34″, k. h. 16° 44′ 12″ | |||
Gutorfölde
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Gutorfölde weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gutorfölde témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gutorfölde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településhez tartozik Náprádfa és Rádiháza. A településen polgárőrség működik.[3]
Fekvése[szerkesztés]
Zala vármegye középső részén fekszik; területén a Bak-Páka között húzódó 7543-as út halad végig, utóbbiból itt, a település központjában ágazik ki észak felé, Zalatárnok irányában a 7545-ös út és nyugatnak, Mikekarácsonyfa felé a 7546-os út is.
Vasúton a település a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg; Gutorfölde vasútállomás Rádiháza megállóhely és Ortaháza megállóhely között található, közúti megközelítését a 75 326-os számú mellékút biztosítja.
Története[szerkesztés]
Gutorfölde[szerkesztés]
Gutorfölde Árpád-kori település, mely a Haholt-Buzád nemzetség ősi birtoka volt. Nevét 1270-ben említiették először "Gunturdfelde" néven. I. Lajos magyar király a Haholtok fiúágának kihalta után Haholti János leányát, Annát fiúsította, akivel a birtok a debreceni Himfy család kezére került. 1377-ben Gotorfeulde néven szerepelt egy iraton és a Himfi család birtokolta még 1499-ben is. A török hódoltság alatt a falu a hadak felvonulási útjában állt, akik többször is feldúlták. A falu Kanizsa eleste után tényleges török adófizető területté vált. A török idők után több köznemesi család is birtokolta. 1717-ben csak nyolc család lakta. Ekkor Páka filiája volt.
Gutorfölde területe 1935-ben 2514 hold volt, 1046 fő lakossal.
1970. július 1-jén Gutorföldéhez csatolták az akkor kb. 500 lakosú Náprádfát is.
Náprádfa[szerkesztés]
Náprádfa nevét 1430-ban említették először az oklevelek, possessio Papradfa néven mint Peleske várának tartozékát. A törökök általa feldúlt falu később a Széchényieké birtoka lett, 1710-ben 10 család lakta. A 19. század elején gróf Széchenyi István birtoka volt.
Ide tartozott Rádiházapuszta is, mely a környék egyik leggazdagabb nemesi családjának növénytermesztéssel és versenylótenyésztéssel foglalkozó Barta családnak a birtoka volt. Ők teremtették meg a ma is híres ménes alapját.
A lakosság a környék településeihez hasonlóan mezőgazdasági tevékenységből tartotta fenn magát, amely elsősorban gyümölcs- és növénytermesztést jelentett. A település birtokosaink lehetőségeihez nagyban hozzájárult az 1890-ben felavatott vasútvonal is.
Náprádfa lakosainak száma 1935-ben 602 fő volt, 1539 holdnyi birtokon. Gutorföldén annak idején egy téglagyár is működött.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1991: Káli Kálmán (független)[4]
- 1991–1994: Dr. Tóth Ottó
- 1994–1998: Nyakas István (független)[5]
- 1998–2002: Nyakas István (független)[6]
- 2002–2006: Nyakas István (független)[7]
- 2006–2010: Nyakas István (független)[8]
- 2010–2014: Nyakas István (független)[9]
- 2014–2019: Nyakas István (független)[10]
- 2019-től: Nyakas István (független)[1]
Gutorfölde rendszerváltás utáni első polgármestere nem tudta kitölteni a rá eső önkormányzati ciklus negyedrészét sem, mivel 1991. augusztus 14-én elhunyt. Emiatt időközi polgármester-választást kellett tartani, amit dr. Tóth Ottó nyert meg.[11]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1051 | 997 | 985 | 888 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,1%, cigány 1,17%, német 1,4%. A lakosok 69,3%-a római katolikusnak, 0,84% reformátusnak, 3,74% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,6% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
Rádiházán Bartha László földbirtokos 7 kancával kezdte meg a lipicai lovak tenyésztését 1912-ben. Ma a rádiházi ménesben ügetőversenyló- és sportugróló-tenyésztés folyik közel 200 lóval.
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]
- Itt volt plébános 1997 és 2002 között Horváth István Sándor katolikus pap, egyházi író.
- Náprádfán él Turbuly Lilla költő, író, színikritikus, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke.
Testvértelepülése[szerkesztés]
Nagyudvarnok[13] (Szlovákia)
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Bodorkós Zsolt. „Gutorfölde története”, Zalai Kismonográfiák 8., Hungaricana, 2004. szeptember 29. (Hozzáférés ideje: 2020. június 27.) (magyar nyelvű) „Káli Csaba–Molnár László: A közigazgatás története”
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Zalai Hírlap, 2015. augusztus 21.
.svg)
