Gutorfölde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Náprádfa szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gutorfölde
Látkép Gutorföldéről.JPG
Gutorfölde címere
Gutorfölde címere
Gutorfölde zászlaja
Gutorfölde zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Nyakas István (független)[1]
Irányítószám 8951
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség985 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gutorfölde (Magyarország)
Gutorfölde
Gutorfölde
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 34″, k. h. 16° 44′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 34″, k. h. 16° 44′ 12″
Gutorfölde (Zala megye)
Gutorfölde
Gutorfölde
Pozíció Zala megye térképén
Gutorfölde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gutorfölde témájú médiaállományokat.

Gutorfölde község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településhez tartozik Náprádfa és Rádiháza. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Zala megye középső részén fekszik; területén a Bak-Páka között húzódó 7543-as út halad végig, utóbbiból itt, a település központjában ágazik ki észak felé, Zalatárnok irányában a 7545-ös közút és nyugatnak, Mikekarácsonyfa felé a 7546-os út is.

Vasúton a település a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg; Gutorfölde vasútállomás Rádiháza megállóhely és Ortaháza megállóhely között található, közúti megközelítését a 75 326-os számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

Gutorfölde[szerkesztés]

Gutorfölde Árpád-kori település, mely a Haholt-Buzád nemzettség ősi birtoka volt. Nevét 1270-ben említiették először "Gunturdfelde" néven. I. Lajos magyar király a Haholtok fiúágának kihalta után Haholti János leányát, Annát fiúsította, akivel a birtok a debreceni Himfy család kezére került. 1377-ben Gotorfeulde néven szerepelt egy iraton és a Himfi család birtokolta még 1499-ben is. A török hódoltság alatt a falu a hadak felvonulási útjában állt, akik többször is feldúlták. A falu Kanizsa eleste után tényleges török adófizető területté vált. A török idők után több köznemesi család is birtokolta. 1717-ben csak nyolc család lakta. Ekkor Páka filiája volt.

Gutorfölde területe 1935-ben 2514 hold volt, 1046 fő lakossal.

1970. július 1-jén Gutorföldéhez csatolták az akkor kb. 500 lakosú Náprádfát is.

Náprádfa[szerkesztés]

Náprádfa nevét 1430-ban említették először az oklevelek, possessio Papradfa néven mint Peleske várának tartozékát. A törökök általa feldúlt falu később a Széchényieké birtoka lett, 1710-ben 10 család lakta. A 19. század elején gróf Széchenyi István birtoka volt.

Ide tartozott Rádiházapuszta is, mely a környék egyik leggazdagabb nemesi családjának növénytermesztéssel és versenylótenyésztéssel foglalkozó Barta családnak a birtoka volt. Ők teremtették meg a ma is híres ménes alapját.

A lakosság a környék településeihez hasonlóan mezőgazdasági tevékenységből tartotta fenn magát, amely elsősorban gyümölcs- és növénytermesztést jelentett. A település birtokosaink lehetőségeihez nagyban hozzájárult az 1890-ben felavatott vasútvonal is.

Náprádfa lakosainak száma 1935-ben 602 fő volt, 1539 holdnyi birtokon. Gutorföldén annak idején egy téglagyár is működött.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1991: Káli Kálmán (független)[4]
  • 1991–1994: Dr. Tóth Ottó
  • 1994–1998: Nyakas István (független)[5]
  • 1998–2002: Nyakas István (független)[6]
  • 2002–2006: Nyakas István (független)[7]
  • 2006–2010: Nyakas István (független)[8]
  • 2010–2014: Nyakas István (független)[9]
  • 2014–2019: Nyakas István (független)[10]
  • 2019-től: Nyakas István (független)[1]

Gutorfölde rendszerváltás utáni első polgármestere nem tudta kitölteni a rá eső önkormányzati ciklus negyedrészét sem, mivel 1991. augusztus 14-én elhunyt. Emiatt időközi polgármester-választást kellett tartani, amit dr. Tóth Ottó nyert meg.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,1%, cigány 1,17%, német 1,4%. A lakosok 69,3%-a római katolikusnak, 0,84% reformátusnak, 3,74% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,6% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Rádiházán Bartha László földbirtokos 7 kancával kezdte meg a lipicai lovak tenyésztését 1912-ben. Ma a rádiházi ménesben ügetőversenyló- és sportugróló-tenyésztés folyik közel 200 lóval.

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]

Testvértelepülése[szerkesztés]

Szlovákia Nagyudvarnok[13] (Szlovákia)

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. Bodorkós Zsolt. „Gutorfölde története”, Zalai Kismonográfiák 8., Hungaricana, 2004. július 26. (Hozzáférés ideje: 2020. június 27.) (magyar nyelvű) „Káli Csaba–Molnár László: A közigazgatás története” 
  12. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  13. Zalai Hírlap, 2015. augusztus 21.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]