Iklódbördőce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iklódbördőce
Iklódbördőce címere
Iklódbördőce címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Jogállás község
Polgármester Sabján Krisztián[1]
Irányítószám 8958
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 276 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 22,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Iklódbördőce (Magyarország)
Iklódbördőce
Iklódbördőce
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 16″, k. h. 16° 36′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 16″, k. h. 16° 36′ 49″
Iklódbördőce (Zala megye)
Iklódbördőce
Iklódbördőce
Pozíció Zala megye térképén
Iklódbördőce weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iklódbördőce témájú médiaállományokat.

Iklódbördőce község Zala megyében, a Lenti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Mura vízrendszeréhez tartozó Kerka és más patakok alakították ki a Lenti-medencét, melynek északi peremén helyezkedik el. Termőtalaja e sík felszínén, de agyagon képződött, minősége közepes.

A településen keresztülfolyik a Cserta folyó, amely Szécsisziget irányában, a falutól nyugatra torkollik bele a Kerkába, amely a Dráva bal parti mellékfolyója. A település tehát több egymásnak alárendelt vízgyűjtő terület részét képezi. Elsődlegesen a falu területe a Cserta és a Kerka folyók vízgyűjtőjét képezi, ugyanakkor része a Dráva, a Duna és ez utóbbi által a Fekete-tenger vízgyűjtőjének is.

A falut északról Kerkabarabás és Hernyék, keletről Kissziget, Csömödér és Páka, délkeletről Kányavár, délről Szécsisziget, délnyugatról Kerkateskánd, nyugatról Gosztola és Lenti határolja. A legközelebbi város Lenti, mintegy 4 kilométernyire fekszik.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A települést alsóbb rendű közúton lehet megközelíteni. Iklódbördőcétől északra fut a 75-ös főút.

Nevének eredete[szerkesztés]

A mai falu két részből állt. A nyugati oldalon Kerkaiklód, a keletin Bördőce községrészeket találjuk. Eredetileg önállóak voltak. 1938. február 24-én egyesítették a két kisközséget és a Bördőceiklód nevet kapta az összevonás után. 1939-ben újabb névmódosítás eredményeként az Iklódbördőce nevet kapta. A település előtagja, az Iklód az Ikol ősi magyar személynév -d képzős származéka. A Bördőce feltehetően a szláv brzdo, azaz domb elnevezésből származik. A községet először 1324-ben említik Burzeulche írásmóddal. A település nevének írásmódja számtalanszor változott az idők során. Berzelche (1324), Berzelce , Berzelcze (1524), Berdőcze (1720), Bőrdötze (1792), Bördőce névalakokban találkozhatunk a falu nevével. [4]

Története[szerkesztés]

Iklód 1334-ben egyházas hely volt, templomát Szent Márk tiszteletére szentelték. A török hordák gyakran dúlták, különösen a Kanizsa elestét követő időkben. A Cserta mocsara sem adott elég védelmet. A hódoltság végére a két falu lényegében teljesen elpusztásodik. A templom romba dől, ezért lett a szécsiszigeti plébánia filiája 1698 óta. 1703-ban mindössze 7 család lakta a települést. Amikor a bekcsényi főesperes meglátogatta a falut, a templomnak még látszott romos tornya és északi fala. A lakosok építettek egy fatemplomot, de 1778-ban, amikor az új püspökség, a szombathelyi létrejött, a vizitátor téglaalapra épült, de sérült fatemplomot látott. Bördőcén ekkor 137 lakos volt. A mai kápolna alapja az 1811 körül már megépült, Szent Márk evangélista tiszteletére épült templom. 1818-ban a nem nemes népesség összeírása katonai célra a következő adatokkal szolgált. 1818-ban 23 ház állt a faluban. Háznépet 24 főt, férfi parasztot 17 főt, mindenrendű zsellért, lakót és kertészt 31-et, fiúgyermeket 41-et, összesen 174 főt számoltak össze ekkor. A nők 85 főt tettek ki. Férfiak közül 1-17 éves 42 fő, 18-40 éves, nős 11 fő, nőtlen és özvegy 10 fő, 40 éven felüli 14 fő volt.[5]

Az 1890-ben a falu határában megépült vasút jelentős fejlődést hozott, munkát adott a helyieknek és a gazdáknak is.
1930-ban Bördőce 298, Kerkaiklód 367 lakosú volt, a novai járásba sorolták őket. A világháború előtt, a már egyesített kisközségben 1381 kataszteri holdon, 685 lakos élt a 124 lakásban. Római katolikus elemi iskolájában egy tanító foglalkozott a falu ifjúságával. 1938. február 24-én egyesítették Bördőce és Kerkaiklód településeket Bördőceiklód néven. Ezt 1939-ben módosították a mai Iklódbördőce névre. [6]
A II. világháború óriási véráldozatot követelt a falutól: harminc katonája halt hősi halált. Az öttagú zsidó családot haláltáborba hurcolták és nem tértek vissza. A falunak 1941-ben 684 lakosa volt.[7]

Az 1945-ös földosztáskor a háromtagú földosztó bizottság rendkívül határozottan védte a falu lakóinak érdekeit: szereztek 98 hold erdőt és legelőt az uradalmi erdészet javaiból, a kevés felosztható földet így egészítették ki.Az 1949-es népszámláláskor a falu népessége 679 fő volt. 1941-ben 135, 1949-ben 141, 1960-ban 151 lakóház állt a településen. [8]
A mezőgazdaság azonban nem adott elég megélhetést. Sokan vállaltak munkát előbb az olajiparban, majd a gyarapodó Lentiben és a vasúton szintén könnyen megközelíthető Zalaegerszegen. 1962-ben a falu népessége 635 fő volt és 151 lakóház volt a településen.[9] A hatvanas évektől az elköltözés is erőteljes: ez eredményezte a jelentős létszámcsökkenést. A természetes fogyás mellett az elvándorlási különbözet is negatív.
Előbb az iskola szűnt meg, majd 1970 után a tanács, mint az utolsó fontos funkció is elkerült innét. A település 1970-től a Csömödér Közös Községi Tanács része volt. Az önkormányzati rendszer visszaállítása után Kissziget, Zebecke, Hernyék községekkel együtt körjegyzőséget alkot Csömödér székhellyel.[10]

A település szennyvízhálózatát Lenti város hálózatával közösen a Szabadics Zrt. végezte el. A beruházás teljes költsége 581 millió 375 ezer forint volt.[11] A községben 2007-ben 279 fő élt és összesen 137 lakás volt.[12]

Év Szarvasmarha Változás Tehén Változás Változás Sertés Változás Juh Változás Baromfi Változás Méhcsaládok Változás
1895 289 - 103 - 26 - 213 - 0 - 1102 - 52 -
1911 400 166 17 171 0 -- 0 0
1935 350 206 28 381 0 --- 2131 29
1942 797 229 33 269 0 - 0 0
1962 433 215 21 569 4 0 - 0 -
1966 374 174 25 236 1 12596 63[13]

A település címere[szerkesztés]

Iklódbördőce település címere pajzsfőnél vörössel, talpánál kékkel, középen ezüst pólyával vágott csücskös talpú pajzs. Az első vörös mezőben könyvtekercset tartó, bal oldal felé néző arany oroszlán áll. Az alsó kék mezőben bal és jobboldalt egy-egy ekevas látható arany színezéssel, fekete kontúrozással. A pajzs talpából kinövő arany színű, fekete kontúrvonalakkal körülhatárolt fa látható.[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

A népi építészet annak idején a lakóépületekhez fát és agyagot használt. A házak többsége zsúptetős boronaépület volt. Jellegzetes volt a füstöskonyha, csak a két háború között kezdték el kéményesre cserélni. Itt nem volt divat a kerítés, az 1930-as években a házak alig ötödét kerítették körül. A hagyomány szerint a faluhoz tartozó "Paku rét" arról kapta a nevét, hogy egy Pakó nevű betyár gyakran tartózkodott ott.

A faluban a 19. század végén olasz téglavetők dolgoztak, a település határában vetették a téglát és a zsindelyt. Emléküket a hajdani Kerkanémetfaluban egész utcasor őrzi. A négyoszlopos Kódisállásos házak az oromzatok tanúsága szerint 1888 és 1909 között épültek. Helyi védettséget élveznek.

A község nevezetessége az 1913-ban épült barokk stílusú templom, amelyet 1984-ben restauráltak, 1987-ben tataroztak. A környék természeti szépségeivel a környék erdeiben és rétjein tett kirándulásokon ismerkedhet meg az utazó.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Iklódbördőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ünnepélyes kerékpárút műszaki átadás-átvétel. archivum.westpa.hu. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  4. Iklódbördőce a középkorban. hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2015. november 30.)
  5. Iklódbördőce összeírás. hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2015. november 30.)
  6. Iklódbördőce egyesítése. hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  7. Iklódbördőce 1941-ben. Hungaricana. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
  8. Iklódbördőce a 40-es években. Hungaricana. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
  9. Iklódbördőce a 60-as években. Hungaricana. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
  10. Történelem. iklodbordoce.hu. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  11. Közmű- és mélyépítés. szabadics.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  12. Agglomerációs településrészek. teszir.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  13. Iklódbördőce állatállománya. hungaricana. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
  14. Iklódbördőce címere. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2015. november 9.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]