Nemesrádó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemesrádó
A nemesrádói Szentháromság-templom. Fotó: Pálfi Rudolf
A nemesrádói Szentháromság-templom. Fotó: Pálfi Rudolf
Nemesrádó címere
Nemesrádó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Gazdagné Gecse Anna (független)[1]
Irányítószám 8915
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség283 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség20,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesrádó (Magyarország)
Nemesrádó
Nemesrádó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 42″, k. h. 16° 59′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 42″, k. h. 16° 59′ 39″
Nemesrádó (Zala megye)
Nemesrádó
Nemesrádó
Pozíció Zala megye térképén
Nemesrádó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesrádó témájú médiaállományokat.
Nemesrádó látképe. Fotó: Pálfi Rudolf
Nemesrádó látképe. Fotó: Pálfi Rudolf
A templom hajója és oltára. Fotó: Geráth Tibor
A templom belső tere. Fotó: Geráth Tibor
Első és második világháborús emlékmű. Fotó: Geráth Tibor

Nemesrádó község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Principális-völgyben fekvő települések egyike, a község belterülete a völgy keleti oldalán helyezkedik el, de közigazgatási területe a nyugati oldalra is kiterjed, így áthalad rajta a Zalaszentmihály-Pókaszepetk közti 7362-es út is. A faluba az ebből keletnek kiágazó, másfél kilométer hosszú 73 216-os út vezet, de Nemesrádó nem igazi zsáktelepülés, mert külterületi önkormányzati utakon el lehet érni Szentpéterúr irányából is.

Külterületei[szerkesztés]

  • Kőhegy külterület, amely a község központjától számítva nagyjából 1 kilométer távolságra található délnyugati irányban. Jellegét tekintve külterület összeírt lakóegység és népesség nélkül.
  • Nemestörpön külterület, amely a község központjától számítva nagyjából 1 kilométer távolságra található nyugati irányban. Jellegét tekintve mezőgazdasági jellegű (készenléti, szolgálati) lakótelep, illetve lakóhely, mezőgazdasági jellegű tanyák összessége.
  • Rádihegy külterület, amely a község központjától számítva nagyjából 1 kilométer távolságra található északkeleti irányban. Jellegét tekintve mezőgazdasági jellegű (készenléti, szolgálati) lakótelep, illetve lakóhely, mezőgazdasági jellegű tanyák összessége.

Története[szerkesztés]

Nemesrádó a környékbeli apró falvakhoz hasonlóan az Árpád-korban népesült be. Első említése IV. Béla király korából, 1251-ből való. Mivel két végvár között feküdt (Kapornak és Pacsa-Isabor) nagyon sokat szenvedett a török korban: számtalanszor felégették, kifosztották; helyét is többször változtatta. Volt idő, amikor csak 3 családot tudtak összeírni Rádihegyen a török adószedők.[3] Két török földesurat ismerünk név szerint is (Zismay, Hüszejn).[3] Ők szpáhi tímárbirtokosként adóztatták az ekkor Rád néven ismert települést. Szulejmán szultán második Bécs ellen induló hadjáratakor 1532-ben elhaladt a falu alatt 80 000 főnyi hadseregével Kapornak és Sándorháza között.[4] A török kort nagy valószínűséggel csak egy család élte túl helyben maradva. Az új betelepülők a környék nemesi családjainak tagjai és elmenekült, de megmaradt lakói közül kerültek ki.

A falu plébániáját először az Anjou-korban említik, 1329-ben Szent Miklós tiszteletére emelt fatemplomról rendelkezünk adattal. A 18. század közepére erősödött meg a település annyira anyagilag, hogy kőből épített plébániát emelhetett. Az alapítólevél 1760-ban kelt. Az Alapító Atyák 53-an voltak, közülük 32 nemes. Az elkészült templom a szentpéterúri plébánia fíliája volt 15 éven át, de a búcsúszentlászlói ferences atyák is szolgálatot teljesítettek alkalmanként a faluban. Az első önálló, helyben lakó pap 1792-ben érkezett, Óhidy András pálos szerzetesből világi pappá lett atya személyében. A falunak összesen 20 papja volt 200 év alatt.

Az 1777-ben Sárkány János esperes által a Szentháromság tiszteletére felszentelt templom a falu központjában 5 utca összefutásánál, egy kisebb dombon magasodik. Bejárata a nyugati oldalon lévő torony aljában van, melyben 2 harang található. Mindkettő Seltenhofer Frigyes soproni műhelyében készült, 268 és 54 kilogramm súlyúak. Maga a templom egyhajós, egy fő- és két mellékoltárral rendelkezik. Szentélye egyenes záródású, kelet felé tájolt. Mind kívül, mind belül visszafogott, egyszerű klasszicista jellegű épület. Főoltára fölött Steiner Rezső soproni oltárfestő 1904-ben festett „Levétel a keresztről” című nagyméretű olajképe függ. Bal oldali mellékoltára fölött „Mária és Erzsébet találkozása”, a jobb oldalin pedig a „Sziklás Madonna” látható. Orgonája Bencz György búcsúszentlászlói mester munkája 1882-ből. Legutóbbi felújítása 2007-ben volt; a templom épületét 1994–96-ban renoválták utoljára.

A falunak egy kis méretű, Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt kápolnája is van a templomtól nem messze, a volt Majorban. Aprócska oltára fölött a középkorban kedvelt szent festett képe látható. Felavatására 1851. Szentháromság vasárnapján került sor. A Pünkösd utáni első vasárnap egyébként egyben a falu búcsúnapja is.

A település 1770 óta rendelkezett saját tanítóval. Az évek során a diákok növekvő létszáma miatt 3 iskolaépületet emelt. Művelődési házát 1942-ben avatták fel. A 20. században Nemesrádónak sokáig sikeresen működő termelőszövetkezete, tejcsarnoka, italmérése, szikvíztöltője, mozija, kiskönyvtára, kuglipályája, két vegyesboltja, és kovácsműhelye is volt. A vízvezeték-rendszer kiépítését 1992-ben, a földgázét 2000-ben, a csatornarendszerét pedig 2004-ben fejezték be. A falut állandó buszjárat köti össze Zalaegerszeggel és Keszthellyel; a legközelebbi vasútállomás Zalaszentmihályon van.

A település neve a középkorban Rád volt, 1898-tól Nemesrádó, 1952-től Rádó; teljes régi nevét 1991-ben kapta vissza.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Pálfi Ernő (független)[5]
  • 1994–1998: Pálfi Ernő (független)[6]
  • 1998–2002: Pálfi Ernő (független)[7]
  • 2002–2006: Nagy Tibor (független)[8]
  • 2006–2010: Nagy Tibor (független)[9]
  • 2010–2014: Gazdagné Gecse Anna (független)[10]
  • 2014–2019: Gazdagné Gecse Anna (független)[11]
  • 2019-től: Gazdagné Gecse Anna (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92%, cigány 6,1%, német 1,5%. A lakosok 63,6%-a római katolikusnak, 8% felekezeten kívülinek vallotta magát (27% nem nyilatkozott).[12]

Címere[szerkesztés]

Nemesrádó címere álló, háromszögű pajzs, kék mezejében vörös pajzsfő. A vörös mezőben lebegő helyzetű arany heraldikai korona. A kék mezőben Szentháromság-jelkép látható (Atya, Fiú, Szentlélek, utóbbi galamb alakban ábrázolva).

Nemesrádó híres szülöttei[szerkesztés]

  • Gönczi Ferenc tanító, néprajzkutató, a Kaposvári Múzeum igazgatója (1861–1948)
  • Markója Ferenc kántortanító, igazgató (1894–1975)
  • Markója László esperes, irodalmár (1924–2007)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nemesrádó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 17.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b Szepesiné Simon Éva: Oszmán terjeszkedés Zala megyében a 16. század második felében (doktori disszertáció) (PDF). (Hozzáférés: 2020. augusztus 14.)
  4. Györkös Péter: Az 1532-es török hadjárat Magyarországon. (Hozzáférés: 2020. augusztus 14.)
  5. Rádó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Nemesrádó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  7. Nemesrádó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Nemesrádó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. Nemesrádó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. Nemesrádó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2020. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. Nemesrádó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)[halott link]
  12. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]