Zalaszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaszentgyörgy
Zalaszentgyörgy címere
Zalaszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Kovács Dezső[1]
Irányítószám 8994
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 399 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 37,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaszentgyörgy (Magyarország)
Zalaszentgyörgy
Zalaszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 20″, k. h. 16° 42′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 20″, k. h. 16° 42′ 15″
Zalaszentgyörgy (Zala megye)
Zalaszentgyörgy
Zalaszentgyörgy
Pozíció Zala megye térképén
Zalaszentgyörgy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszentgyörgy témájú médiaállományokat.

Zalaszentgyörgy község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Zala három teraszszintjén helyezkedik el. A Kemeneshát itt ér véget, annak a Zala völgyére meredeken leereszkedő dombvonulatai határolják, melyeket a folyóra merőlegesen kifutó patakok szabdaltak fel.

Zalaegerszegtől nyugatra 13 km-re, Bagodtól nyugatra 3 km-re, Zalacsébtől keletre 4 km-re, Kávástól északra 2 km-re található. A legközelebbi város Zalalövő, 9 km-re.

Megközelítése[szerkesztés]

A 25-ös számú, Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon megállója van.

Közúton: A 76-os úttól néhány km-re a Bagod-Zalalövő országút mellett.

Története[szerkesztés]

A település a nevét a Zala folyóról és a templom védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A faluról az első írásos dokumentum 1326-ból való. Ez Rezneky birtokként említi, sőt a Zalán működő kétkerekű malomról is szól.

1332-ben Zenthgyurgy, 1473-ban Zalay-zenthgywrgh formában található az iratokban. Temploma valószínűleg a 13. században épült román stílusban, a gótika néhány jellemzőjével. A régi plébánosok közül megemlíthető 1403-ból Tamás, 1554-ből Benedek. A falu Zsigmond király idején többször cserélt gazdát, majd 1523-tól az egervári várkastély tartozéka lett. Az 1550-es években Nádasdy Ferenc és felesége, Kanizsai Orsolya és fiuk Ferenc vette birtokba.

1672-ben még az egervári uradalom része. A török földesúr a fehérvári Hadgy bég, a magyar pedig Széchenyi György. Az összeírás megemlíti, hogy a templom jó állapotban van, és a malom is működik a Zala folyón. A lakosok katolikusok és lutheránusok.

1720-ban Széchenyi Zsigmond, mint birtokos készíttetett írást a birtokain folyó gazdálkodásról és az ott élő népek terheiről.

1748-ban a falut magyarok és vendek lakják, vallási megosztás szerint 24 lutheránus és a többi katolikus vallású.

1749-ben Széchenyi Ignác eladósodván, birtokai egy részét örökjogon eladja Batthyány Lajos grófnak. Az eladott birtokok között van Zalaszentgyörgy is. Az írásos megegyezés tartalmazza a birtok leltárakat és az éves jövedelmet tételesen.

Érdekes helyneveket is felsorol, mint "vad almás", "Egywed földje", "Az ganéjos" "Görbe földek", "Csörgő kút fölött", "Tompa halastó mellett", "Nagy gyöp" és más területet. Részletes leírás van a fűrészmalomról és az úrsági kúriáról is, majd szól több halastóról. Más levelek arról szólnak, hogy a Széchenyi család más tagjai nem szeretnék, ha Szentgyörgy possessio idegen kézre kerülne és felszólítják Ignácot, hogy tudassa, miért adósodott el és akkor a család hajlandó meggondolni a kifizetését. Ignác viszont szeretné családját megelőzve az adás-vételt minél hamarabb nyélbe ütni, mert a hitelezők nagyon szorongatják.

Ettől kezdve a Batthyányiak leveleiből és hivatalos irataiból lehet a faluról tudni. A Batthyányiak ekkor nádori méltóságot töltenek be, mégis nehezen tudják érvényesíteni jogaikat, mert messze vannak. Megtörtént például az, hogy a bőröndiek egy éjszaka elhordták a szentgyörgyiek által kivágott urasági tűzifát. Arról van levél, hogy a tulajdonos megfenyegeti a tolvajokat, de arról nincs, hogy visszakapta-e a tűzifáját.

Címer leírása[szerkesztés]

Címere arany szegéllyel ellátott, ívelt címerben vörös mezőben a Sárkányölő Szent György képe látható, piros és ezüst színezésben. Két oldalt arany és vörös barokk foszlányok díszítik. A pajzs tetején kosárban aranyszínű cserfalevelek és búzakalászok. A Szent György szobor az Árpád-kori falu és temploma múltját, a vörös szín a sok évszázados véres küzdelmet jelenti a megmaradásért. A cserfalevél a néhai (mai) erdőgazdálkodást, a búza a gabonatermesztést szimbolizálja.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

A 13. században Szent György tiszteletére román stílusban épült templom, a 14. század folyamán bővítve, részben gótikus stílusban átalakítva. A török időkben károsodott, 1756-ban – már barokk stílusban – helyreállították.

Zélpusztai kápolna[szerkesztés]

A falutól kb. 3 km-re északnyugatra fekszik Zélpusztán (régen Nemes-Zéll vagy egyszerűen Zél)[4] az 1767-ben felszentelt barokk kápolna, amelyet boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai alispán építtetett és 230 embert tudott befogadni. Az alispán fia Farkas Ferenc (1742-1807) jezsuita szerzetes az első miséjét a templomban tartotta.

A zéli földbirtok eredetileg a nemesi származású Sidy család sarja sidi Sidy Mihály (†1711) egervári helyettes kapitányé volt, aki felesége szenterzsébeti Terjék Mária révén szerezte meg. Az régi tulajdonosa, nemes Horváth János özvegye, Zély Piroska, 1643-ban örök jogon eladta 200 tallérért szenterzsébeti Terjék Jánosnak, Sidy Mihályné édesapjának.[5] 1701. december 17.-én Sidy Mihály zálógba adta a zélpusztai birtokot szentgyörgyvölgyi falubelieknek, gróf Széchenyi György jobbágyainak, 120 forintért.[6] Később, Sidy Mihály unokája, boldogfai Farkas Ferenc 1749. december 22.-én visszaváltota, és majd odaköltözött családjával, ahonnan irányította a többi földbirtokát.[7] Farkas Ferencné barkóczi Rosty Anna (1722-1784) 1779-ben megírt végrendeletében a Zéli birtokot boldogfai Farkas László (1747-1796) fiára hagyta, aki idős korában a gondját viselte és akinél lakott.[8] Farkas László és szentmargitfai Jagasics Margit (1764-1818) egyetlen fia, boldogfai Farkas György (1788-1823), örökölte a birtokot édesapja halála után. György korai elhunyta után, Szladovits Erzsébettől született egyetlen lánya gyulai Gaál Károlyné boldogfai Farkas Franciska (1813-1895)[9] lett az egyetlen örökös. Lánya, névedi Botka Jánosné gyulai Gaál Mathild (1837-1921)[10] ott temette el édesanyját. Manapság a templom elhagyott és a kripta megszentségtelenített.[11][12]

A Zélpuszta mellett folyó Zél-patak felduzzasztásával kialakított horgásztavak.

Források[szerkesztés]

  • Vendégváró látnivalók Zala megyében / írta Halász Imre ; írta Müller Róbert ; főszerk. Lackner László ; szerk. Körtvélyesi Erzsébet. Miskolc : Well-Press K, 1999. 240 p. ill. [13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zalaszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/1790/236.jpg
  5. http://library.hungaricana.hu/en/view/ZALM_Hl_26/?query=SZO%3D(sidy%20mih%C3%A1ly)&pg=462&layout=s
  6. http://library.hungaricana.hu/en/view/ZALM_Hl_25/?query=SZO%3D(boldoghfa)&pg=352&layout=s
  7. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 2. doboz. 121. pallium
  8. ZML. XIII. Farkas család (Boldogfai) iratai. 3. doboz. 1759-1799. 130-159. pallium. 29.
  9. Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 1-26. szám). 1895-01-13 2. szám
  10. https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11052-28443-57?cc=1542666&wc=M6W2-ZZ9:101520801,106435701
  11. Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Zalaszentmárton-Zovajka). Zél (Ma: Zalaszentgyörgy része) 26.522. 23
  12. Zalai életrajzi kislexikon. (2005). ZML. Zalaegerszeg. 87. o.
  13. Bibliográfiai leírás a MOKKA katalógus nyomán.

További információk[szerkesztés]

Zalaszentgyörgy honlapja