Gutorfölde
Gutorfölde | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Farkasné Kis Klaudia (független)[1] | ||
Irányítószám | 8951 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 878 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 38,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 34″, k. h. 16° 44′ 12″46.642748°N 16.736684°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 34″, k. h. 16° 44′ 12″46.642748°N 16.736684°E | |||
Gutorfölde weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gutorfölde témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gutorfölde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településhez tartozik Náprádfa és Rádiháza. A településen polgárőrség működik.[3]
Fekvése
[szerkesztés]Zala vármegye középső részén fekszik; területén a Bak-Páka között húzódó 7543-as út halad végig, utóbbiból itt, a település központjában ágazik ki észak felé, Zalatárnok irányában a 7545-ös út és nyugatnak, Mikekarácsonyfa felé a 7546-os út is.
Vasúton a település a MÁV 23-as számú Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonalán közelíthető meg; Gutorfölde vasútállomás Rádiháza megállóhely és Ortaháza megállóhely között található, közúti megközelítését a 75 326-os számú mellékút biztosítja.
Története
[szerkesztés]Gutorfölde
[szerkesztés]Gutorfölde Árpád-kori település, mely a Haholt-Buzád nemzetség ősi birtoka volt. Nevét 1270-ben említiették először "Gunturdfelde" néven. I. Lajos magyar király a Haholtok fiúágának kihalta után Haholti János leányát, Annát fiúsította, akivel a birtok a debreceni Himfy család kezére került. 1377-ben Gotorfeulde néven szerepelt egy iraton és a Himfi család birtokolta még 1499-ben is. A török hódoltság alatt a falu a hadak felvonulási útjában állt, akik többször is feldúlták. A falu Kanizsa eleste után tényleges török adófizető területté vált. A török idők után több köznemesi család is birtokolta. 1717-ben csak nyolc család lakta. Ekkor Páka filiája volt.
Gutorfölde területe 1935-ben 2514 hold volt, 1046 fő lakossal.
1970. július 1-jén Gutorföldéhez csatolták az akkor kb. 500 lakosú Náprádfát is.
Náprádfa
[szerkesztés]Náprádfa nevét 1430-ban említették először az oklevelek, possessio Papradfa néven mint Peleske várának tartozékát. A törökök általa feldúlt falu később a Széchényieké birtoka lett, 1710-ben 10 család lakta. A 19. század elején gróf Széchenyi István birtoka volt.
Ide tartozott Rádiházapuszta is, mely a környék egyik leggazdagabb nemesi családjának növénytermesztéssel és versenylótenyésztéssel foglalkozó Barta családnak a birtoka volt. Ők teremtették meg a ma is híres ménes alapját.
A lakosság a környék településeihez hasonlóan mezőgazdasági tevékenységből tartotta fenn magát, amely elsősorban gyümölcs- és növénytermesztést jelentett. A település birtokosaink lehetőségeihez nagyban hozzájárult az 1890-ben felavatott vasútvonal is.
Náprádfa lakosainak száma 1935-ben 602 fő volt, 1539 holdnyi birtokon. Gutorföldén annak idején egy téglagyár is működött.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1991: Káli Kálmán (független)[4]
- 1991–1994: Dr. Tóth Ottó
- 1994–1998: Nyakas István (független)[5]
- 1998–2002: Nyakas István (független)[6]
- 2002–2006: Nyakas István (független)[7]
- 2006–2010: Nyakas István (független)[8]
- 2010–2014: Nyakas István (független)[9]
- 2014–2019: Nyakas István (független)[10]
- 2019–2024: Nyakas István (független)[11]
- 2024– : Farkasné Kis Klaudia (független)[1]
Gutorfölde rendszerváltás utáni első polgármestere nem tudta kitölteni a rá eső önkormányzati ciklus negyedrészét sem, mivel 1991. augusztus 14-én elhunyt. Emiatt időközi polgármester-választást kellett tartani, amit dr. Tóth Ottó nyert meg.[12]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1051 | 997 | 985 | 888 | 888 | 886 | 878 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,1%, cigány 1,17%, német 1,4%. A lakosok 69,3%-a római katolikusnak, 0,84% reformátusnak, 3,74% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,6% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]Rádiházán Bartha László földbirtokos 7 kancával kezdte meg a lipicai lovak tenyésztését 1912-ben. Ma a rádiházi ménesben ügetőversenyló- és sportugróló-tenyésztés folyik közel 200 lóval.
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek
[szerkesztés]- Itt volt plébános 1997 és 2002 között Horváth István Sándor katolikus pap, egyházi író.
- Náprádfán él Turbuly Lilla költő, író, színikritikus, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke.
Testvértelepülése
[szerkesztés]Nagyudvarnok[14] (Szlovákia)
Képgaléria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Bodorkós Zsolt. „Gutorfölde története”, Zalai Kismonográfiák 8., Hungaricana, 2004. október 14. (Hozzáférés: 2020. június 27.) (magyar nyelvű) „Káli Csaba–Molnár László: A közigazgatás története”
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Zalai Hírlap, 2015. augusztus 21.
További információk
[szerkesztés]- Gutorfölde honlapja
- Rádiháza Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Gutorfölde története