Badacsonytomaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Badacsonytomaj
Katolikus templom
Katolikus templom
Badacsonytomaj címere
Badacsonytomaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás város
Polgármester Krisztin-Németh László Illés (független)[1]
Irányítószám 8258
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 2150 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Badacsonytomaj (Magyarország)
Badacsonytomaj
Badacsonytomaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 33″, k. h. 17° 30′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 33″, k. h. 17° 30′ 49″
Badacsonytomaj (Veszprém megye)
Badacsonytomaj
Badacsonytomaj
Pozíció Veszprém megye térképén
Badacsonytomaj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonytomaj témájú médiaállományokat.
A város látképe
A város nevezetessége a neoromán stílusban, bazaltból épült katolikus templom

Badacsonytomaj város Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A Badacsony hegy a település területén fekszik, amelyet ezen kívül Tomaj központ és Badacsonyörs településrész, valamint a nagyrészt üdülőépületekből álló Badacsony településrész alkot. 2004. július 1-jén kapott városi rangot. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

A 71-es főút mentén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál található. A település területén fekszik a Badacsony hegy nagyobb része, a település közigazgatási területét alkotja az ősi tomaji faluközpont és Badacsonyörs, valamint a nagyrészt szőlőterületekből és borházakból, vendéglőkből és üdülőépületekből álló Badacsony településrész, ez utóbbi az elhiresült vigalmi negyed.

Szomszédos települések: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Káptalantóti, Nemesgulács, Salföld.

Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon. Vasúti megállói: Badacsonyörs (valamikor Kisörs), Badacsonytomaj, Badacsony (valamikor Badacsony-Hableány).

Vízi úton a Badacsony településrészen lévő, nyáron nagy forgalmú hajóállomáson és vitorlás kikötőn át közelíthető meg.

Kereszt a település központjában

Története[szerkesztés]

Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hozták a hegytetőn egy vaskori település leleteit, megtalálták egy kelta település maradványait. A rómaiak egész biztosan termesztettek itt szőlőt, a Badacsony oldalán akkoriban is számos ültetvény volt.

A középkorból, nem egyházi birtok lévén, kevés feljegyzés maradt fenn a községről. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet. Első okleveles említése 1313-ból származik, Tomaj formában. Mindenesetre 1263-ban már remete kolostor állt itt, II. Pál veszprémi püspök oklevelében olvasható. A török hódoltság idején lakossága megfogyatkozott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből, halászatból éltek. A 18. század során kedvelt pihenőhellyé vált, bora kedvelt lett és sorra épültek itt a pincék és a borházak. Ismert a város hegykönyve és hegytörvényei.[3] A Pálos kolostor égbe nyúló falairól 1851-ben Szerelmey Miklós ad hírt. A helyszínt 1887-ben Ádám Iván kanonok járja be és tárja fel. Tanulmánya 1888-ban jelenik meg az Archeológiai szemlében.

Badacsonyi Bazaltbánya Rt.-t Tószegi család és az Eszterházy Hitbizomány hozta létre. 1903-as megnyitásával a település új irányt vett, a lakosság száma megkétszereződött, elindult az iparosodás; A Balaton északi partján 1909-ben megindul a vasúti közlekedés. 1909-től lóvasút is járt a településen.

Badacsonytomaj 1911 január 1-jén lett nagyközség Zala megye törvényhatósági döntés alapján. Ekkor meghirdették a jegyzői állást, amelyre Nemesgulácsi adóügyi jegyző jelentkezett, és 1911 február 15-én kinevezték jegyzőnek. Vajda Elek (1879–1944) 1911-ben költözött a településre, melynek ezután nyugállományba vonulásáig, 1923-ig jegyzője volt. Vajda a Vöröskereszt 1915. február 15-én alapított badacsonytomaji egyletének első jegyzője is. Egykori lakóháza, melyet a községbe költözésekor építtetett, nyugállományba vonulása után, bővítésekkel előbb az elöljáróság, később a nagyközség tanácsának, illetve önkormányzatának székhelye volt, egészen 2011-ig. 2014 szeptemberében az új városháza földszintjén emléktábla utal Vajda Elek munkásságára .[4]

Az I háborúban igen sok badacsonytomaji férfi lelte halálát. A háború után az országot ért hatalmas területvesztése során a kőbányák jelentős hányada a határon túlra került, így a természeti csodaként ismert Badacsony hegy csaknem teljes mértékben áldozatává vált Trianonnak. Komoly küzdelem folyt a a természeti értékek megmentéséért, az akkori Parlamentben Herczeg Ferenc vezetésével, eredménytelenül sajnos. A bazaltkövet csillepályán szállították le a hegyről a Balaton parton lévő zúzó üzemben. A csillepálya tartóállványának rezgése, rázkódása miatt a Templom dombon 1344-ben épült Szent Imre templom szentélye és falai megrepedeztek, és veszélyessé vált a benne tartózkodás. Helyette épült a hegy bazalt köveiből Fábián Gáspár tervei alapján a Templom domb lábához Rott Nándor Püspöksége alatt, Varga Sándor plébánossága idején a Vallás alap finanszírozása mellett 1931 és 1932 között akkor még Európában egyedül álló r.k. neoromán stílusú Szent Imre templom. A település bírója ebben az időben vitéz Csala Gergely, jegyzője pedig Hajdú Lajos, majd 1936-tól Keresztúry János volt 1949-ig.

A polgári Magyarország megszületésekor, az első szabad önkormányzati választások idején, 1990 szeptemberében a település első polgármesterének Káloczi Kálmánt választották meg, aki 2002-ig töltötte be ezt a funkciót.

A bazaltbányászat 1965-ben befejeződött, de a hegy látványa és élővilága sajnos nagyon megsínylette a félévszázados bányászatot. A további károkat megelőzendő a térséget hamarosan tájvédelmi körzetté nyilvánították.

A település a hozzá tartozó Badacsonyörs (korábban Kisörs) és Badacsony (valamikor Hableány) településrészekkel együtt 2004. július 1-jén kapott városi rangot.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,3%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 2,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 7,4% (28,1% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Badacsonytomaj központjában[szerkesztés]

A Badacsony-hegy oldalában[szerkesztés]

  • Szegedy Róza-ház, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza egykori lakhelye;
  • Kisfaludy Sándor présháza;
  • Egry József Emlékmúzeum (A Balaton festőjének a háza múzeumként funkcionál 1973 óta, a művész festményei és időszakos kortárs művészek kiállításai tekinthetőek itt meg);

Badacsonyörs településrészen[szerkesztés]

  • Folly arborétum.
  • Páduai Szent Antal kápolna
  • Nagy Boldogasszony kápolna
  • Varga családi borászat és borkombinát
Pauler Ákos emlékműve

Híres lakói[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kalmár László 1995: Badacsonytomaj története.
  1. Badacsonytomaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kalmár 1995, 28-32.
  4. Vöröskeresztes egyletek és katonaápoltak a Balatonnál, Balatoni füzetek, 2008. Zalavármegye ismertetője - 1935 - Sopron - Székely ny., 1935 301-452old.djvu - nagyKAR. Nagykar.hu - Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer. (Hozzáférés: 2010. január 15.)
  5. Badacsonytomaj Helységnévtár

További információk[szerkesztés]