Muramelence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muramelence (Melinci)
A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna
A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Belatinc
Rang falu
Alapítás éve 1379
Polgármester Milan Kerman
Irányítószám 9231
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 815 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 176 m
Terület 6,78 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Muramelence (Szlovénia)
Muramelence
Muramelence
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 34′ 20″, k. h. 16° 14′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 20″, k. h. 16° 14′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Muramelence témájú médiaállományokat.

Muramelence (korábban Melincz, szlovénül Melinci) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 14 km-re délkeletre, Belatinctól 5 km-re délre, a Mura völgyében, a folyó bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Útikápolna

A település első írásos említése 1379-ből való "Hmelinica" néven. 1411-ben "Melinche", 1428-ban "Hmelinche", 1481-ben "Hmelenicze", 1524-ben "Melynycze" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

A 15.-17. században a belatinci uradalom része volt, s a Bánffy család birtokolta. A Bánffyakat követték a Csákyak, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. században a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint "MELINCZ. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura G. Csáki Uraság, lakosai többfélék, fekszik Belatinczhoz nem meszsze, de annak filiája, határja jó." [3]

Fényes Elek szerint " Melincz, vindus-tót falu, Zala vgyében: 412 kath. lak. F. u. Gyika. " [4]

Az 1910. évi népszámlálás szerint 908, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 815 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnája 1912-ben épült.
  • 1902-ben épített útikápolnája.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 31.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]