Zoltánháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zoltánháza (Zenkovci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Tartomány Prekmurje
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9265
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 354 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság221 m
Terület4,21 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Zoltánháza (Szlovénia)
Zoltánháza
Zoltánháza
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 43′ 25″, k. h. 16° 04′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 25″, k. h. 16° 04′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zoltánháza témájú médiaállományokat.

Zoltánháza (szlovénül: Zenkovci, vendül régen Zanjkovci, németül: Zelting) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 14 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Bezjak-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1366-ből való "Zdenkolcz" néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zdenkolcz in districtu Waralyakunriky" alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Beznóc) szerepel.[2] 1499-ben „Zwenkowcz” néven szerepel. A falu fejlődése töretlen volt 1640-ig, amikor súlyos török támadás érte de erről kevés történeti forrás áll rendelkezésre. A 17. században a bodóhegyi Szent Lénárt plébániához tartozott.

Vályi András szerint " ZENKÓCZ. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és több Uraságok, fekszik F. Lendvának szomszédságában, és annak filiája; síkos földgye termékeny, réttye jó, legelője, fája elég van, keresetre módgya Stájer Országban, szőleje is van."[3]

Fényes Elek szerint " Zenkócz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 210 evang., 63 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Zoltánháza, 70 házzal és 399 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat."[5]

1910-ben 458, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. A falunak ekkoriban még volt német lakossága, akiket elűztek a kommunista partizánok. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 354 lakosa volt. A faluban jelentős számú roma lakosság is él.

Híres szülöttek[szerkesztés]

  • Johann Mickl (szül. Mickl János) német generális, előbb az osztrák-magyar hadseregben, majd a Wehrmachtban, zoltánházi német családban született.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 15.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye