Zoltánháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zoltánháza (Zenkovci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9265
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 354 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság221 m
Terület4,21 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Zoltánháza (Szlovénia)
Zoltánháza
Zoltánháza
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 43′ 25″, k. h. 16° 04′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 25″, k. h. 16° 04′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zoltánháza témájú médiaállományokat.

Zoltánháza (szlovénül: Zenkovci, vendül régen Zanjkovci, németül: Zelting) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 14 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Bezjak-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1366-ből való "Zdenkolcz" néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zdenkolcz in districtu Waralyakunriky" alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Beznóc) szerepel.[2] 1499-ben „Zwenkowcz” néven szerepel. A falu fejlődése töretlen volt 1640-ig, amikor súlyos török támadás érte de erről kevés történeti forrás áll rendelkezésre. A 17. században a bodóhegyi Szent Lénárt plébániához tartozott.

Vályi András szerint " ZENKÓCZ. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és több Uraságok, fekszik F. Lendvának szomszédságában, és annak filiája; síkos földgye termékeny, réttye jó, legelője, fája elég van, keresetre módgya Stájer Országban, szőleje is van."[3]

Fényes Elek szerint " Zenkócz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 210 evang., 63 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Zoltánháza, 70 házzal és 399 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat."[5]

1910-ben 458, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. A falunak ekkoriban még volt német lakossága, akiket elűztek a kommunista partizánok. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 354 lakosa volt. A faluban jelentős számú roma lakosság is él.

Híres szülöttek[szerkesztés]

  • Johann Mickl (szül. Mickl János) német generális, előbb az osztrák-magyar hadseregben, majd a Wehrmachtban, zoltánházi német családban született.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 15.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye