Borhida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Borhida (Borejci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségCsendlak
Rang falu
Alapítás éve1421
Polgármester Franc Horvat
Irányítószám 9251
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség251 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198 m
Terület3,68 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Borhida (Szlovénia)
Borhida
Borhida
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 40′ 45″, k. h. 16° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 45″, k. h. 16° 06′ 00″

Borhida (szlovénül: Borejci, vendül Boréci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 6 km-re északnyugatra a Lendva jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1421-ben "Boryhyda" alakban említik először. 1431-ben és 1436-ban "Borihyda", 1468-ban "Borhida", 1476-ban "Borhyda" néven szerepel a korabeli forrásokban. Köznemesek birtoka volt.[2] Később az egervári uradalom része. A 17. század végén a Szapáryak és a Batthyányak birtoka lett.

Vályi András szerint "BORHÍDA. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Battyáni, és G. Szapáry Uraságok, fekszik hegyek között Mór vizétöl nem meszsze, határja jó termékenységű, ’s minden első Osztálybéli falukat illető tulajdonságokkal megáldattatott."[3]

Fényes Elek szerint "Borhida, vindus falu, Vas vármegyében, a muraszombati uradalomban 83 kath., 65 evang. lak. Ut. p. Radkersburg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Borhida, 39 házzal és 239 r. kath. és ág. ev. vend lakossal. Postája Ferenczfalva, távirója Muraszombat."[5]

1910-ben 281, többségben szlovén lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. 2002-ben 251 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 14.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye