Kölesvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kölesvölgy (Prosečka vas)
Zvonik Prosečka vas.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9202
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség129 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
Terület4,15 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Kölesvölgy (Szlovénia)
Kölesvölgy
Kölesvölgy
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 46′ 45″, k. h. 16° 08′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 45″, k. h. 16° 08′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölesvölgy témájú médiaállományokat.

Kölesvölgy (szlovénül: Prosečka vas, vendül Prosečka ves) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 15 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a Bezjak és Gajik-patakok forrásvidékén fekszik.

Története[szerkesztés]

1365-ben még "Kyrizanhaza" alakban említik először. Egy évvel később "Crisanfalua in districtu Waralyakurniky" alakban szerepel.[2] Kölesvölgy is egyike volt annak a 73 falunak, melyet I. Lajos magyar király cserélt el 1365-ben Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Felsőlendva várához tartozott. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és a 19. századig a család birtokában maradt. 1824-ben 40 háztartásban 320 lakos élt itt.

Vályi András szerint " KÖLESVÖLGYE. Proszeckavész. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Lendvához nem meszsze, mellynek filiája, földgye sovány, szőleje, és fája tűzre elég van."[3]

Fényes Elek szerint " Kölesvölgye, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 90 evang., 70 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kölesvölgy, 55 házzal és 306 r. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat. Földesurai a Nádasdy grófok voltak."[5]

1910-ben 337, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 129 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kőkereszt
  • Haranglába a 20. század első felében épült.
  • Kulturális emlék a határában álló 1912-ben készített kőkereszt, felirata vend nyelvű.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 11.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye

Külső hivatkozások[szerkesztés]