Kölesvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kölesvölgy (Prosečka vas)
Zvonik Prosečka vas.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Battyánd
Rang falu
Alapítás éve 1365
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9202
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 129 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 264 m
Terület 4,15 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Kölesvölgy (Szlovénia)
Kölesvölgy
Kölesvölgy
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 46′ 45″, k. h. 16° 08′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 45″, k. h. 16° 08′ 15″

Kölesvölgy (szlovénül: Prosečka vas, vendül Prosečka ves) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 15 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a Bezjak és Gajik-patakok forrásvidékén fekszik.

Története[szerkesztés]

1365-ben még "Kyrizanhaza" alakban említik először. Egy évvel később "Crisanfalua in districtu Waralyakurniky" alakban szerepel.[2] Kölesvölgy is egyike volt annak a 73 falunak, melyet I. Lajos magyar király cserélt el 1365-ben Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Felsőlendva várához tartozott. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és a 19. századig a család birtokában maradt. 1824-ben 40 háztartásban 320 lakos élt itt.

Vályi András szerint " KÖLESVÖLGYE. Proszeckavész. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Lendvához nem meszsze, mellynek filiája, földgye sovány, szőleje, és fája tűzre elég van." [3]

Fényes Elek szerint " Kölesvölgye, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 90 evang., 70 kath. lak." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kölesvölgy, 55 házzal és 306 r. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat. Földesurai a Nádasdy grófok voltak." [5]

1910-ben 337, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 129 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kőkereszt
  • Haranglába a 20. század első felében épült.
  • Kulturális emlék a határában álló 1912-ben készített kőkereszt, felirata vend nyelvű.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 11.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye

Külső hivatkozások[szerkesztés]