Tiborfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiborfa (Vadarci)
BC Vadarci.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9201
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 378 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság237 m
Terület5,75 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Tiborfa (Szlovénia)
Tiborfa
Tiborfa
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 45′ 00″, k. h. 16° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 00″, k. h. 16° 04′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiborfa témájú médiaállományokat.

Tiborfa (korábban Tivadarc, szlovénül: Vadarci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 18 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Gradski-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az ókorban éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.

Első írásos említése 1365-ből való "Tyuodorfolua" néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Thyuodorch in districtu Waralyakunriky" alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Tivadarc) szerepel.[2] Később a Batthyányak birtoka lett.

Vályi András szerint "TIVADARCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Lendvához közel, mellynek filiája; földgye középszerű, réttyének is fele jó, szőleje, erdeje, legelője elég van."[3]

Fényes Elek szerint "Tivadarcz, vindus falu, Vas vgyében, a lendvai uradalomban, 74 kath., 242 evang. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Tiborfa, 103 házzal és 578 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat. Földesurai a Batthyányak voltak."[5]

1910-ben 621, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 378 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Határában az erdőben római kori halomsírok találhatók. Átmérőjük 6-10 méter, magasságuk 1-től 2,3 méterig terjed.
  • Malma a 20. század elején épült.
  • Pünkösdi templom

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1874. február 2-án Szakovics József katolikus plébános, a vend nyelv egyik megújítója.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 15.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye