Tiborfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tiborfa (Vadarci)
BC Vadarci.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Tartomány Prekmurje
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9201
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 378 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság237 m
Terület5,75 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Tiborfa (Szlovénia)
Tiborfa
Tiborfa
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 45′ 00″, k. h. 16° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 00″, k. h. 16° 04′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiborfa témájú médiaállományokat.

Tiborfa (korábban Tivadarc, szlovénül: Vadarci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 18 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Gradski-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az ókorban éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.

Első írásos említése 1365-ből való "Tyuodorfolua" néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Thyuodorch in districtu Waralyakunriky" alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Tivadarc) szerepel.[2] Később a Batthyányak birtoka lett.

Vályi András szerint "TIVADARCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Lendvához közel, mellynek filiája; földgye középszerű, réttyének is fele jó, szőleje, erdeje, legelője elég van." [3]

Fényes Elek szerint "Tivadarcz, vindus falu, Vas vgyében, a lendvai uradalomban, 74 kath., 242 evang. lak." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Tiborfa, 103 házzal és 578 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat. Földesurai a Batthyányak voltak." [5]

1910-ben 621, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 378 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Határában az erdőben római kori halomsírok találhatók. Átmérőjük 6-10 méter, magasságuk 1-től 2,3 méterig terjed.
  • Malma a 20. század elején épült.
  • Pünkösdi templom

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1874. február 2-án Szakovics József katolikus plébános, a vend nyelv egyik megújítója.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 15.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye