Muracsermely
| Muracsermely (Murski Črnci) | |
 | |
| A kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Csendlak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1265 |
| Polgármester | Jožef Poredoš |
| Irányítószám | 9251 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 424 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 192 m |
| Terület | 3,53 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 38′ 15″, k. h. 16° 06′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 15″, k. h. 16° 06′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muracsermely témájú médiaállományokat. | |
Muracsermely (korábban Mura-Csernecz, szlovénül: Murski Črnci, vendül Črnec, németül: Deutschendorf) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 5 km-re délnyugatra a Mura bal partján a Mokos-patak mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1265-ben "Poss. Chernech" néven említik először. Egy 1364 karácsonyán kelt királyi oklevéllel jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu talán "Villa seu poss. Korlatfalua iuxta rivulum Chernech" alakban szerepel. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott.
1687-ben a Széchy család fiági kihalása után Kéry Ferenc és felesége Széchy Julianna grófnő a birtokot a Szapáry családnak adta el.
Vályi András szerint " CSERNETZ. Mura Csernetz. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Battyáni, és Gróf Szapáry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Murai Szombathoz nem meszsze, mellynek filiája, Mór vize mellett hegyek között; határja közép termékenységű, de eladásra jó módgyok van."[3]
Fényes Elek szerint " Csernecz (Mura), vindus falu, Vas vgyében, a muraszombati uradalomban, 160 kath., 30 evang. lak., lapályos határral."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Mura-Csermely, stájer határszéli vend község, 256 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Mura-Szombat. Csinos kath. kápolnája 1897-ben épült."[5]
1910-ben 246, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 375 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu kápolnája 1896-97-ben épült neogótikus stílusban.
- Római kori halomsírok.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Csendlak hivatalos oldala
- Muracsermely Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szlovénia kulturális emlékei
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye