Petőfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petőfa (Peskovci)
Kapela v Peskovcih.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségPéterhegy
Rang falu
Alapítás éve1395
Polgármester Franc Šlihthuber
Irányítószám 9204
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség93 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület3,78 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Petőfa (Szlovénia)
Petőfa
Petőfa
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 48′ 25″, k. h. 16° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 25″, k. h. 16° 15′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfa témájú médiaállományokat.

Petőfa (korábban Peszkócz, szlovénül: Peskovci, vendül Peskouvci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 23 km-re északra, Péterhegytől 1 km-re keletre a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Petőfai-patak (Peskovski-potok) partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1395-ből a Békássy család levéltárában található okiratból származik "Pezkolch" alakban. 1448-ban "Poss. Pezkolcz", 1496-ban "Pezkowz" néven említik. A 15. században a Heczelfi (más néven Petróczi) család birtoka volt.[2]

A Henczelfiek kihalása után 16. században a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy család birtoka lett. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Széchy Katalinnal való házassága révén új birtokosa Nádasdy Ferenc lett. Ezután egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké. Lakói Péterhegy plébániájához tartoztak.

Vályi András szerint „PESZKÓCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Felső Petrócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgye sovány, harmadik osztálybéli. ” [3]

Fényes Elek szerint „Peszkócz, vindus falu, Vas vmegyében, Ut. p. Radkersburg. 184 evang. lak.”[4]

Vas vármegye monográfiája szerint „Petőfa, 44 házzal és 225 ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távirója Csákány.”[5]

1910-ben 205, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került. A 2002-es adatok szerint 93 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye