Petőfa
| Petőfa (Peskovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Péterhegy |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1395 |
| Polgármester | Franc Šlihthuber |
| Irányítószám | 9204 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 73 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 260 m |
| Terület | 3,78 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 16° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 16° 15′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfa témájú médiaállományokat. | |
Petőfa (korábban Peszkócz, szlovénül: Peskovci, vendül Peskouvci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 23 km-re északra, Péterhegytől 1 km-re keletre a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Petőfai-patak (Peskovski-potok) partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település első írásos említése 1395-ből a Békássy család levéltárában található okiratból származik "Pezkolch" alakban. 1448-ban "Poss. Pezkolcz", 1496-ban "Pezkowz" néven említik. A 15. században a Heczelfi (más néven Petróczi) család birtoka volt.[2]
A Henczelfiek kihalása után 16. században a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy család birtoka lett. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Széchy Katalinnal való házassága révén új birtokosa Nádasdy Ferenc lett. Ezután egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké. Lakói Péterhegy plébániájához tartoztak.
Vályi András szerint „PESZKÓCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Felső Petrócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgye sovány, harmadik osztálybéli. ” [3]
Fényes Elek szerint „Peszkócz, vindus falu, Vas vmegyében, Ut. p. Radkersburg. 184 evang. lak.”[4]
Vas vármegye monográfiája szerint „Petőfa, 44 házzal és 225 ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távirója Csákány.”[5]
A 19. század végén Peszkóc nevét Petőfára magyarosították. Az eredeti elnevezés a szláv pesek (homok) szóból eredhet.
1910-ben 205, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, utána ismét jugoszláv fennhatóság alá került. A 2002-es adatok szerint 93 lakosa volt.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Petőfa Péterhegy község hivatalos oldalán
- A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja
- Szlovénia kulturális emlékei
- Slovenia info – Peskovci
- Petőfa Szlovénia térképén
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye