Őrszentvid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrszentvid (Strehovci)
A Szent Vid-kápolna.
A Szent Vid-kápolna.
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Dobronak
Rang falu
Alapítás éve 1379
Polgármester Marjan Kardinar
Irányítószám 9223
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 232 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 176 m
Terület 6,96 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Őrszentvid (Szlovénia)
Őrszentvid
Őrszentvid
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 39′ 40″, k. h. 16° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 40″, k. h. 16° 19′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrszentvid témájú médiaállományokat.

Őrszentvid (korábban Sztrelecz, szlovénül Strehovci, vendül Strejovci) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Dobronakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 17 km-re keletre a Bukovnica-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1379-ből származik Streleclaca alakban. 1411-ben Strilechlaka, 1428-ban Strelechlaca módon írva Nemti (Lenti) várának tartozékai között sorolják fel. 1524-ben Ztrelczylakos alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

A település már a 16. század előtt is szlovének lakta őrségi falvak egyike volt. Lakói íjász határőrzők voltak, akiket sztreleceknek neveztek, magyarul: lövők. A névben ugyanis benne van a szláv strejali (lőni) szó.

A valamikori Sztrelec korábban jóval közelebb feküdt a mai Felsőszentbenedekhez (ma Kančovci, Szlovénia). A 16. században a török támadások következtében elpusztult, majd azon a helyen épült újjá, ahol ma is fekszik.

Vályi András szerint „STRELECZ. Két falu Szala Várm. egygyiknek földes Ura Gr. Álthán Uraság; ez fekszik Szoboticznak szomszédságában, mellynek filiája; másiknak pedig földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, ez pedig fekszik Bagonyához nem meszsze, és annak filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik hegyesek, vagyonnyaik középszerűek..”[3]

Fényes Elek szerint „Sztrelecz, vindus falu, Zala vmegyében, az alsó lendvai uradalomban, ut. p. A.-Lendva 1 1/2 óra.”[4]

A 19. század végén a község nevét Őrszentvidre magyarosították. Az alsólendvai uradalom része volt. Közigazgatásilag a történeti Zala vármegye területén feküdt.

1910-ben 450, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 232 lakosa volt. Lakói nagy többségében szlovének, mellettük néhány magyar nemzetiségű lakossal. Az emberek a vend nyelvjárást beszélik.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.