Zsidahegy (Szlovénia)
| Zsidahegy (Vučja Gomila) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Franc Cipot |
| Irányítószám | 9208 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 263 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 264 m |
| Terület | 9,98 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 42′ 10″, k. h. 16° 16′ 34″46.702800°N 16.276000°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 10″, k. h. 16° 16′ 34″46.702800°N 16.276000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidahegy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsidahegy (szlovénül: Vučja Gomila, vendül Volčja Gomila) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 12 km-re északkeletre a Brezovica-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Gasparhaza in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai" alakban szerepel,[2] habár Ivan Zelko történész lehetségesnek tartja, hogy Gáspárháza egy különálló település volt, Zsidahegy közvetlen szomszédságában, amely eltűnt, avagy betagolódott Zsidahegybe. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával adásvétellel a Szapáry család birtoka lett.
Vályi András szerint " ZSIDAHEGY. Falu Vas Várm. földes Urai G. Szapáry, és több Uraságok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetős."[3]
Fényes Elek szerint " Zsidahegy és Szárazhegy, 2 összeolvadt vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 381 evang., 62 kath. lak. Zsidahegyen evang. iskola is van."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Zsidahegy, 155 házzal és 755 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar és vend lakossal. Postája Martyáncz, távírója Szt.-Gotthárd. " [5]
1910-ben 700, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 330 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Neogótikus kápolnája a 20. század első felében épült.
- Római kori halomsírok.
- Kulturális emlék a Miškin család 1929-ben épített, L alakú kúriája.
További információk
[szerkesztés]- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Zsidahegy az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Zsidahegy Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
