Zsidahegy (Szlovénia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zsidahegy (Vučja Gomila)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Franc Cipot
Irányítószám 9208
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 330 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
Terület9,98 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Zsidahegy (Szlovénia)
Zsidahegy
Zsidahegy
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 42′ 10″, k. h. 16° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 10″, k. h. 16° 16′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidahegy témájú médiaállományokat.

Zsidahegy (szlovénül: Vučja Gomila, vendül Volčja Gomila) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 12 km-re északkeletre a Brezovica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Gasparhaza in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai" alakban szerepel,[2] habár Ivan Zelko történész lehetségesnek tartja, hogy Gáspárháza egy különálló település volt, Zsidahegy közvetlen szomszédságában, amely eltűnt, avagy betagolódott Zsidahegybe. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával adásvétellel a Szapáry család birtoka lett.

Vályi András szerint " ZSIDAHEGY. Falu Vas Várm. földes Urai G. Szapáry, és több Uraságok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetős."[3]

Fényes Elek szerint " Zsidahegy és Szárazhegy, 2 összeolvadt vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 381 evang., 62 kath. lak. Zsidahegyen evang. iskola is van."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Zsidahegy, 155 házzal és 755 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar és vend lakossal. Postája Martyáncz, távírója Szt.-Gotthárd. " [5]

1910-ben 700, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 330 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Neogótikus kápolnája a 20. század első felében épült.
  • Római kori halomsírok.
  • Kulturális emlék a Miškin család 1929-ben épített L-alakú kúriája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye