Hársliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hársliget (Lipovci)
Hársliget látképe
Hársliget látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBelatinc
Rang falu
Alapítás éve1411
Polgármester Milan Kerman
Irányítószám 9231
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség1047 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület7,06 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Hársliget (Szlovénia)
Hársliget
Hársliget
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 37′ 30″, k. h. 16° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 30″, k. h. 16° 13′ 40″
Hársliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hársliget témájú médiaállományokat.

Hársliget (korábban Lippahócz, szlovénül: Lipovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinc községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 5 km-re délkeletre a Mura völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1411-ből való "Poss. Lipoch" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Lypolch", 1481-ben "Lypowcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

Vályi András szerint "LIPAHÓCZ. Tót falu Szala Várm. lakosai katolikusok, határja jó, legelője kövér, fája nem sok van."[3]

Fényes Elek szerint "Lippahócz, vindus-tót f., Zala vmegyében: 418 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. p. A. Lendva."[4]

Az 1910. évi népszámlálás szerint 760, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 1047 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kis neogótikus kápolnája a 20. század elején épült. Tornya a bejárat felett áll, sarkain két kisebb tornyocskával. Belatinc filiája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.