Hársliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hársliget (Lipovci)
Hársliget látképe
Hársliget látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Belatinc
Rang falu
Alapítás éve 1411
Polgármester Milan Kerman
Irányítószám 9231
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 1047 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 180 m
Terület 7,06 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Hársliget (Szlovénia)
Hársliget
Hársliget
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 37′ 30″, k. h. 16° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 30″, k. h. 16° 13′ 40″
Hársliget weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hársliget témájú médiaállományokat.

Hársliget (korábban Lippahócz, szlovénül Lipovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinchez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 5 km-re délkeletre a Mura völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1411-ből való "Poss. Lipoch" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Lypolch", 1481-ben "Lypowcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

Vályi András szerint "LIPAHÓCZ. Tót falu Szala Várm. lakosai katolikusok, határja jó, legelője kövér, fája nem sok van." [3]

Fényes Elek szerint "Lippahócz, vindus-tót f., Zala vmegyében: 418 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. p. A. Lendva." [4]

Az 1910. évi népszámlálás szerint 760, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 1047 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kis neogótikus kápolnája a 20. század elején épült. Tornya a bejárat felett áll, sarkain két kisebb tornyocskával. Belatinc filiája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.