Gyepükaján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyepükaján
Gyepükaján légifotó.jpg
Gyepükaján címere
Gyepükaján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállás község
Polgármester Trejer Gabriella (független)[1]
Irányítószám 8473
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség313 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség34,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyepükaján (Magyarország)
Gyepükaján
Gyepükaján
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 17° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 17° 19′ 30″
Gyepükaján (Veszprém megye)
Gyepükaján
Gyepükaján
Pozíció Veszprém megye térképén
Gyepükaján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyepükaján témájú médiaállományokat.

Gyepükaján község Veszprém megyében, a Sümegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sümegtől északkeletre, Devecsertől délnyugatra, mindkettőtől közel azonos távolságra, 10-12 kilométerre fekvő település, a két várost összekötő 7324-es út mentén. Legközelebbi szomszédai Káptalanfa és Csabrendek.

Története[szerkesztés]

A település és környéke az itt talált sírkőmaradványokbóől következtethetően már a római korban lakott hely volt.

A mai falu területén egykor két falu is állt: Gyepü és Kajánföldje. A Gyepű védősávot, elválasztó határt jelentett, nevét 1353-ban említette először oklevél. Gyepű települést 1894-ben egyesítették a szomszédos Kajánföldjével.

Nagykeszi[szerkesztés]

A falutól 2 km-re állt egykor a mára már elpusztult Árpád-kori Szentkirálykeszi, melynek részei Nagykeszi és Kiskeszi néven voltak ismertek. A falut valamikor a honfoglalás környékén a Keszi katonai törzsből Géza fejedelem korában István és Koppány vezér közötti ellentétek hatására telepítették. A Keszi törzs feladata ez időszakban a meghatározott helyeken az utak, folyami átkelőhelyek biztosítása volt.

Nagykeszi nevét 1230-ban említette először oklevél. Később egy 1346-ban kelt birtokleírás is megemlítette Szent Péter apostol tiszteletére emelt egyházát. Nagykeszi a 14 - 15. században a Keszieké és a szomszédos Csabiaké volt, de részbirtokosa volt a Pápai család és a fehérvári káptalan is.

A falut 1421-ben, 1458-ban és 1474-ben már Szentkirálykeszi néven említették. De a 16. századi adóösszeírásokban is mindvégig Szentkirálykeszi néven tartották nyilván. 1531-ben Csabi Istvánnak 1 puszta, 3 adófizető és 3 szegény telke, Csabi Mihály özvegyének 3 adófizető, 2 puszta és 5 szegény telke, Hosszútóti Lászlónak 4 puszta telke volt itt. Az 1542. évi összeírás szerint pedig Csabi Farkas 2 adófizető, 2 szegény és 2 puszta telket, Csabi Péter 2 adófizető 4 szegény telket, Hosszutóti László 1 adófizető telket birtokolt itt.

1548-ban már puszta-községként szerepelt. Feltehetően a török időkben pusztult el a település. Az 1500-as évek második felében valószínűleg csak részbeni újra településére került sor, mivel 1588-ban és 1594-ben nevét újból említették, ekkor Csabi Mihálynak fél adófizető telke volt itt. Ezután neve többé nem szerepelt az összeírásokban, mára csak egykori templomának romjai maradtak fenn.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Nagykeszi egykori templomának tornya, melynek maradványai máig fennmaradtak. A templom védelmi jellegű épület volt, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteket lőrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegére mutat az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzik. A toronyba a kegyúri karzatról, az első emeletről lehet bejutni. A templom megközelítően kör alakú kerítő falának nyomai máig jól kivehetők. Átmerője 30 méter körül volt. A templom 12-13. században épülhetett és Szent Péter apostolnak szentelték.

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 0,6% németnek, 2,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 3,9%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 11,3% (8,4% nem nyilatkozott).[4]

Források[szerkesztés]

  • Várbarát: Gyepükaján, Nagykeszi [1]
  • Eltünt Árpád-kori falu [2]
  • Acta hungarica [3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyepükaján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Gyepükaján, nagykeszi templomrom. [2012. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 22.)
  4. Gyepükaján Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]