Felsőpáhok

	Felsőpáhok
; Felsőpáhok címere	; Felsőpáhok zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	község
Polgármester	Prótár Richárd
Irányítószám	8395
Körzethívószám	83
	Népesség
Teljes népesség	647 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	91,88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Felsőpáhok Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 47′ 06″, k. h. 17° 09′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 06″, k. h. 17° 09′ 39″
	Felsőpáhok Pozíció Zala megye térképén
	Felsőpáhok weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpáhok témájú médiaállományokat.

Felsőpáhok község Zala megyében, a Keszthelyi járásban. A településen polgárőrség működik.^[2]

Fekvése[szerkesztés]

Hévíztől nyugatra található, domboldalon elnyúló település, a 76-os és 760-as főutak mellett; főutcája a 7351-es út. A településhez tartozik Zalaköszvényes, ahová a 760-as főút és a 7351-es út csomópontjából dél felé kiágazó 73 175-ös úton lehet eljutni.

Észak felől Nemesbük és Karmacs, keletről Hévíz, délkeletről Alsópáhok, délről (az Alsópáhokhoz tartozó) Nemesboldogasszonyfa, délnyugatról Szentgyörgyvár, nyugatról Bókaháza, északnyugatról pedig Zalacsány határolja.

Autóbusszal Keszthely és Zalaegerszeg felől jól megközelíthető.

Története[szerkesztés]

Felsőpáhok Alsópáhok társtelepüléseként a 18. század végén jelent meg. 1872-ben épült római katolikus temploma. Polgármesteri hivatala Nemesbükön működik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Horváth Lajosné (független)^[3]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2010:
2011–2014: Németh Sándor (független)^[4]
2014–2019:
2019-től:

A településen 2011. február 13-án az előző polgármester lemondása miatt kellett időközi polgármester-választást tartani.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,3%, német 4%. A lakosok 72%-a római katolikusnak, 1,87% reformátusnak, 1,4% evangélikusnak, 5,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (17,2% nem nyilatkozott).^[5]